A gasztronómiai fesztiválnak, melyet minden évben a Magyarországi Románok Országos Önkormányzata és a Dokumentációs és Információs Központ rendez, kiemelt programja a főzőverseny. A meghívott vendégek és a versenyre nevező csapatok már nemcsak Magyarországról, Békés, Csongrád, Hajdú-Bihar megyékből, illetve Budapestről, hanem Romániából is, Arad, Bihar és Temes megyékből érkeztek a fesztiválra. A versenyen 36 csapat mérte össze főzőtudományát, a finom ételek s italok mellett pedig folklórműsor, tánc s ének szórakoztatta a szép számmal összegyűlt vendégsereget. – Romániából érkezett vendégeink különböző hazai ételeket főztek, így például a lippaiak tőtikét, vagyis pici töltött káposztát készítettek, s voltak, akik mititejt sütöttek. Ugyanakkor a magyarországi románok lakta településekről érkező csapatok is olyan hagyományos román ételeket készítettek, mint például a puliszka – folytatta Kreszta Traján elnök. – Gasztronómiai fesztiválunk kiváló alkalmat teremt ahhoz is, hogy a kisebbségi önkormányzatok vezetői és a kisebbségi közösségek vezetői találkozzanak egymással a hagyományok felelevenítése mellett. Magas rangú vendégek, parlamenti képviselők, polgármesterek érkeztek hozzánk Romániából, ugyanakkor a magyarországi román diplomáciai képviselet tagjai közül is többen jelen voltak a rendezvényen, így köszönthettük körünkben Razvan Ciolcát, Románia szegedi alkonzulját és Ioan Fodoreanut Románia gyulai főkonzulját is. Megtisztelte fesztiválunkat jelenlétével Siluan M?nuila püspök úr, a Magyarországi Román Ortodox Egyház gyulai püspökségének vezetője és dr. Perjési Klára, Gyula város polgármestere is.
– Rendezvényünk, méretét tekintve, az elmúlt négy esztendő alatt szépen növekedett, a tavalyi évhez képest pedig idén a duplájára nőtt a versenyző csapatok létszáma. Ezért a mostani alkalommal már két versenykategóriát hirdettünk – beszélt a főzőversenyről és a fesztivál programjairól Gulyás György, a Magyarországi Románok Országos Önkormányzatának elnökhelyettese a Gyulai Hírlapnak. Az egyik kategóriában versenyző csapatok mindegyike marhalábszárból készített ételt, ez esetben a zsűrinek is egyszerűbb volt a dolga, hiszen jobban kidomborodik a tudáskülönbség, ha azonos ételeket főznek a versenyzők. A másik kategóriában a versenyzők maguk döntöttek, milyen ételt szeretnének elkészíteni, itt elsősorban tradicionális román étkek kerültek végül a terítékre. Mindkét kategóriában külön értékelte a zsűri a csapatok főzőtudományát, a marhalábszárból készült ételekkel versengők esetében különdíjat és vándorserleget is odaítélt az étekbíráló bizottság. Nem titkolt célunk volt e díjak odaítélésével, hogy a versenyzőket a későbbiekben az egységes alapanyagból készült ételek felé orientáljuk. A zsűri mellett a közönség is szavazhatott, egy urnába bedobott szavazólapon keresztül mondhatott véleményt a kóstolt ételekről, így a nagyérdemű által legfinomabbnak ítélt étel közönségdíjban részesült. Idén már nemcsak az ételt magát, hanem annak fölkínálását, a terítéket, a dekorációt, a kísérő italokat is figyelembe vette a zsűri az értékelésnél.
– A szervezők a verseny „feszültségét” enyhítendő, s természetesen a meghívott vendégek és minden fesztivállátogató örömére idén is kulturális műsorokkal és játékokkal is színesítették a programot. A játékok eredményes résztvevőit éppúgy, mint a főzőverseny győzteseit, különböző díjakkal jutalmazták. – A játékokban, például a kvízben is, folytatta Gulyás György, egyaránt találhatók voltak román és magyar vonatkozású kérdések is. Hiszen magyar állampolgár mindenki, aki benevezett magyar oldalról a versenyre és a játékokba, itt éli az életét, az itteni életformát gyakorolja nap mint nap; bár természetesen kötődik a román kisebbséghez. Ezért fontos a hagyományőrzés, mert a fiatalok számára ez egyfajta múltra való visszatekintés lehetőségét adja. E gondolatok mentén szerveztük, szervezzük az egész gasztronómiai fesztivált, immár ötödik éve. A kohéziós erő növelését, a románság körében az egymás közelebbről való megismerésének a lehetőségét is biztosítja rendezvényünk. A főzés, a műsorok megtekintése mellett bőven van lehetőség arra is, hogy egymással, ha csak évente egyszer, találkozzunk, és a magánbeszélgetésekbe mindenkor beleszövődik a kisebbséggel kapcsolatos, éppen aktuális témáknak a megbeszélése is.
– Öt évvel ezelőtt Kétegyházán szerveztük meg az első Országos Román Gasztronómiai Fesztivált, az akkori önkormányzat és Gulyás György, akkori polgármester segítségével – elevenítette fel a kezdeteket dr. Bányainé Ruzsa Éva, a Dokumentációs és Információs Központ igazgatója. Később az esemény otthona Gyula lett, ahol minden évben a hazai románságot egy napra összehozzuk. Szeretnénk, hogy kivételes nap legyen mindenki számára e rendezvény, hiszen a hagyományőrzésben az anyanyelv ápolása mellett a gasztronómiának is nagy szerepe van. Mert az édesanyáinktól, nagyszüleinktől megőrzött ételeket tovább kell vinnünk gyermekeink, és a jövő számára. Mindez kiegészül az anyaországgal való kapcsolat ápolásával és a kulturális programmal, így tánchagyományainkat is meg tudjuk őrizni. Természetesen nagy szeretettel vártuk a magyarokat is gasztronómiai fesztiválunkra, melynek megrendezéséhez a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány is támogatást nyújtott.
Brindás János a zsűrizés csöppet sem könnyű feladatáról beszélt a Gyulai Hírlapnak, hiszen az étekértékelő bizottságnak az elkészült finomságok külalakján, színén, ízén túl még a főzősátrak rendben tartását és a csapatok napközbeni munkáját is figyelemmel kellett kísérnie és értékelnie. A tradicionális román konyha ízei uralkodtak az elkészített ételekben, így a Magyarországon ritkán használt lestyán, ami levesek ízesítésére szolgál, vagy a csombor, más néven borsikafű, amit például a mititej készítéséhez használnak.
– A hazai ízek, ételek és italok mellett a hazai táncok mentek a fesztiválon – mondta el a kulturális műsorok kapcsán Cserháti Mihály, a Dokumentációs és Információs Központ Magyarországi Románok Táncegyüttesének vezetője. A táncegyüttes itthon és külföldön is gyakorta fellép, legutóbb a Duna menti országok fesztiválján képviselte Magyarországot sikerrel. – A fesztiválra bő három órás, folklór jellegű műsorral készültünk, folytatta Cserháti Mihály, a programban nemcsak hazai fellépők, hanem romániai együttesek, például Lippáról, Nagyváradról érkező csoportok is helyet kaptak.
Hunyadvári József műsorvezető és játékmester osztotta meg a fesztivál fővédnökének, Zsákné Asztalos Emőkének, a Miniszterelnöki Hivatal Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Főosztály főigazgató-helyettesének köszöntőjét a hallgatósággal, mert a fővédnök asszony sajnálatos balesete miatt személyesen nem tudott részt venni a rendezvényen. – Gratulálni szeretnék a szervezőknek e nagyszabású rendezvény létrehozásához, hiszen egy kisebbségi közösség életében különösen fontos, hogy környezete minél több pozitív jelzést kapjon az adott közösség életéről, ünnepeiről, hétköznapjairól, vagyis számos érdekes és fontos dolgot tudjon meg a hazai románokról. A rendezvény ugyanakkor Gyula városát is gazdagítja – üzente Zsákné Asztalos Emőke.
