Immáron második alkalommal rendezték meg a Körös Körül Ifjúsági Fesztivált (KÖRF) a múlt hétvégén, július 5 és 7 között, a Békéscsaba és Gyula közötti Pósteleken.
Az első napon, az elmúlt hetekhez hűen kánikula volt, így igen jól esett egy hideg frissítő érkezéskor. Pont akkor kezdődött a gyulai Peep Bo! zenekar koncertje. A levegőhöz hasonlóan a hangulat is izzott a színpadon és a nézőtéren egyaránt. Remek indító koncert volt, megadta a kezdő löketet egy jó kiadós három napos bulizáshoz. A Peep Bo-t egy másik gyulai zenekar, a Madrapur követte, ők is egy igen színvonalas koncertet adtak. Jó volt látni, hogy a gyulai fiatalok ilyen tehetségesek a zene világában is.
A hazai zenekarok után átvándoroltunk a nagyszínpadhoz ahol a Subscribe az elvártnak megfelelően, hatalmasat zúzott. Az országos hírnév ellenére még mindig nagyon személyes és barátságos az együttes. Igen szimpatikus volt, ahogy az énekes lejött a közönség közzé és együtt énekelt velük.
Ezután a fesztivállakók által talán legjobban várt koncert kezdődött, a Belga. A trágárkodásairól és őrült színpadi előadásairól híres zenekart valószínű senkinek nem kell bemutatni. A banda hű volt hírnevéhez, és egy méltán híres, csöppet vulgáris számmal nyitottak. A közönség valósággal felrobbant az ének hallatán, és együtt énekeltek velük. Az ordításoktól hangos nézőtér a szám után sem hagyta abba, és talán a leghíresebb Belga slágert, az Egy-két-há című számot követelte. A zenekar folytatta előadását és a Képviselő Boogie című, politikai jellegű slágerével folytatta. A Parlament híres egyéniségeit felvonultató szám nagyon tetszett a közönségnek, hiszen a kezdeti zenekar egyik leghíresebb és legjobban előadott dalát hallhatta. A koncert első fele szinte észrevétlenül eltelt. A koncert közepén egy pár másodpercnyi csend után felzendült, a Mit parodizálsz című slágerük. A közönség eggyé vált a zenekarral, és együtt énekelték az ismerős szöveget. A sörtől mámoros emberek nem problémáztak sokat azon, ha nem ment pontosan a szöveg. Kitalálták maguknak a megfelelő sorokat, és folytatták a saját szerzeményüket. A zenekar tagjai eközben a színpadon néha állva, néha fekve, néhány esetben pedig pörögve folytatták a híres számokat. A koncert végén befejezték az előadást, ám mindenki hiányolta a már említett Egy-két-há című számot. Egy pár perc sötétség után azonban felharsogott a várva várt szám és méltán zárhatták le fergeteges koncertjüket. Aki teheti jusson el egy Belga koncertre, mert maradandó élményt nyújthat.
Második nap az eső - tavalyhoz hasonlóan - ismét belerondított a programba és az összes kisszínpadi fellépés elmaradt. Nagyon sajnáltam, hogy elmaradt az Air Action koncert, pedig nagyon ígéretesnek tűnt. A srácok tavaly is jelen voltak a fesztiválon, ám akkor még csak mint fesztiválozók. Remélem, jövőre bepótolják.
Viszont az Irie Maffia hihetetlen jó bulit csapott. Rengeteg jól ismert számot játszottak, és fergeteges volt a hangulat. Ők is próbálták eljátszani, hogy nem fogjuk hallani az egyik legkedveltebb számukat a Hands In The Air-t, de végül egy visszatapsolás után meglágyult a szívük és eljátszották a remekművet. Jó volt látni, hogy ilyen igényes zenére buliztak a fiatalok. Talán az egyik legjobb hangulatú koncert volt a hétvégén.
Jól sikerült az idei fesztivál is, a biztonsági őrők "kedvességén" kivül igazán jól éreztük magunkat. Éppen olyan jól, mint bármelyik nagyobb országos fesztiválon.
