Győrei Zsolt alkotóként először jár Gyulán, barátként többször megfordult a városban - mondta el Bíró-Balogh Tamás író, irodalomtörténész a gyulai Mogyoróssy János Városi Könyvtárban, ahol az Ünnepi Könyvhét ma esti vendége a sokoldalú alkotó volt. Bíró-Balogh Tamás reneszánsz jellemnek, reneszánsz léleknek nevezte Győrei Zsoltot, aki fellép, fordít, a régi irodalomra ágyazva alkot újat. A budapesti születésű Győrei, a Színház- és Filmművészeti Egyetem docense költőként indult. A szerző felelevenítette a kezdeteket, amikor Szegeden, az akkor ott élő gyulai Bod Péter megkérdezte tőle: most éppen min dolgozol? Bod Péter kérdését azóta is igyekszik megválaszolni. Szegeden élénk irodalmi életbe került. Szerzőtársa Schlachtovszky Csaba, akivel párbeszédes művekben gondolkodtak a kezdetektől. Hat éves koruk óta barátok, összeszoktak.
– A közös írás jól működik, de nem helyettesíti az igényt, hogy egyedül is dolgozzon – mondta Győrei Zsolt, a Velemi Névtelen verseinek közreadója. A régi magyar irodalom költője a 16. században élt, verseit a Codex Meci lapjai között találták meg. A latin kifejezésből azonosították a költő szűkebb hazáját, Velem községet. Győrei Zsolt Heltai Jenőről tudós munkát írt. Heltai régi nagy szerelem az életemben. Lenyűgöző, egyenletes életművéből izgalmas előhúzogatni, hogy ezt is, azt is ő alkotta. Sokkal gazdagabb életműve annál, amit tudunk róla – mondta el Győrei Zsolt a jó hangulatú esten hallgatóságának.
