Gyuláról 1950-re eltűntek a régi szatócsboltok és a bő választékkal rendelkező magánkereskedések. Ekkorra kialakították a zömmel állami, tanácsi és szövetkezeti bolthálózatot, egyszóval a szocialista kereskedelmet. Az 1950-es évekre jellemző áruhiány az évtized végére fokozatosan enyhült, bővült a kínálat, ez lehetővé tette a hagyományosról az önkiszolgáló értékesítésre való áttérést.
1960-ban Gyulán kétnapos országos kereskedelmi tanácskozást tartottak, amelyen részt vett Tausz János belkereskedelmi miniszter is. Az ülésen az év első felében lezajlott kísérletet vitatták meg, mely szerint az országban először Gyulán alakították át egy város kereskedelmi hálózatát önkiszolgáló rendszerre.
A Békés Megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat 1960. április 20-án jelentette be a városi tanácsnak, hogy egyes üzleteiben áttér az önkiszolgáló értékesítésre. A bejelentés szerint a vállalat 13 boltját alakították át önkiszolgálóvá, két üzletet megszüntettek, egy új üzletet pedig megnyitottak. A Városház utca 2. sz. és a Sztálin út (Béke sugárút.) 8. és 14. sz. alatti boltok homlokzatára pedig neon feliratot helyeztek el. A bejelentésre dr. Gyenge István városi főorvostól érkezett válasz, aki bizonyos egészségügyi aggályoknak adott hangot. „A kenyér és a süteményféleségek vevők által történő fogdosása ellentmond a higiénének, és mindenféleképpen kiküszöbölendő.”
A városi tanács kereskedelmi állandó bizottsága is foglalkozott az önkiszolgáló értékesítésre történő áttéréssel. A kiskereskedelmi vállalat képviselője elmondta, szükséges lenne, hogy tájékoztassák a vevőket az új értékesítési módszerről. Javasolta továbbá, hogy az iskolákban is foglalkozzanak a kérdéssel, ugyanis többször előfordult, hogy a gyerekek elvitték az árut az üzletből. Bejelentette, hogy a Városház utcai közértbe hűtőpultot kívánnak beszerezni, így lehetőség nyílik különféle húsféleségek árusítására is. Az áruk kihelyezése sem ment zökkenőmentesen, nem volt elég celofánzsák, s a cukorkafélék előrecsomagolását sem győzték.
Egy 1960-as tanácsi jelentés szerint az alapvető élelmiszer- cikkekből nem volt hiány, még csúcsforgalmi időszakban sem, kivételt képezett a hús (főként a disznóhús) és a vaj. Megállapították, hogy a kereslet a tartós cikkek beszerzése felé tolódott, ami az életszínvonal javulását jelezte. Ebben az évben 300 darab televíziót, 1 290 rádiót, 91 villanytűzhelyt és 38 hűtőszekrényt vásároltak a városban.
A már említett kereskedelmi tanácskozáson a belkereskedelmi miniszter szerint a gyulai példa megmutatta az új eladási forma létjogosultságát, így ez most már országosan is megvalósulhat.
