Gyula Város Képviselő-testülete szerdai rendkívüli ülésén elfogadta azt a határozati javaslatot, amely felhatalmazza a polgármestert, illetve a Gyulai Várfürdő Kft. vezetőjét arra, hogy a nyertes pályamű készítőjével az engedélyezési tervdokumentáció elkészítésére vonatkozó tervezési szerződést aláírja. A javaslatot a testület egyhangúlag elfogadta.
Mint arról a Gyulai Hírlap Online oldalon már hírt adtunk, Gyula Város Önkormányzata és társkiíróként a Gyulai Várfürdő Kft. építészeti tervpályázati felhívást tett közzé 2009. március 31-én. A tervpályázati eljárás 2009. augusztus 10-i eredményhirdetésén a pályaműveket elbíráló bírálóbizottság döntése alapján a tervpályázat nyertese a budapesti székhelyű XYZ Építész Stúdió Kft. lett. A pályamű alkotói a testületi ülést közvetlenül megelőzően részletesen ismertették a terveket. Egy minden részletében átgondolt, a legkorszerűbb építészeti, technológiai és funkcionális elvárásoknak megfelelő fejlesztés képeit, látványterveit ismerhették meg a város vezetői, a képviselők és az érdeklődők. A jelentős fürdőépítési tapasztalatokkal rendelkező cég tervein harmonikus egyensúlyban vannak a víz-és pihenőfelületek, természetes, nem hivalkodó stílusban épülnek be az élményfürdő-funkciók, mint például szépségfarm, pezsgőágy, vízibomba, családi csúszda és vízi-bár. A vár, mint látvány és a lovarda tudatosan épül majd be a fürdő és környezete építészeti egységébe. A cég képviselői szerint az építkezés ideje alatt a fürdő működése zavartalan lesz. A tervekből szeptemberben kiállítás nyílik, amelyen az érdeklődő nagyközönség is bepillantást nyerhet a Gyulai Várfürdő jövőjébe.
A rendkívüli testületi ülésen dr. Görgényi Ernő, a jobboldal frakcióvezetője hozzászólásában gratulált a nyertes pályamű készítőinek, egyben reményét fejezte ki a tekintetben, hogy a kiváló tervek meg is valósulnak, majd megjegyezte, hogy a megvalósításhoz feltétlenül pályázati forrásokhoz kell jutnia a városnak. A várfürdő fejlesztésének jelenleg tapasztalt, átgondolt, jogilag és építészetileg korrekt módját a jövőben követendő példaként állította szembe az előző fürdővezetés belterjes, a képviselő-testülettel folytatott párbeszédet és a pályázási és szakmai nyilvánosságot mellőző fejlesztési gyakorlatával.
