Három napon át kopogott csizma, pörgött szoknya, ropogott s zsinatolt a tánc Gyula városában. A Minden Magyarok Nemzetközi Néptáncfesztiválja idén 15. alkalommal került megrendezésre, a zenészek és táncosok, az elmúlt évek hagyományát követve, nem csupán a Várkertben, hanem több helyszínen, így a belváros utcáin is húzták s ropták.
– A néptánc, a népzene a legősibb hagyománya minden nemzetnek – kezdte köszöntőjét dr. Perjési Klára polgármester a rendezvény megnyitó ünnepségén.
A városvezető kiemelte, hogy 1948-ban az első magyar országos néptáncfesztivál Gyulán volt, 1991-ben pedig útjára indult a Minden Magyarok Néptáncfesztiválja, melyre az eltelt közel húsz esztendő alatt a világ minden tájáról érkeztek vendégek, hogy bemutassák zenéjüket, öltözetüket, táncukat, kultúrájukat, s általa népüket.
A megnyitó ünnepség születésnapi köszöntőt is tartogatott. Varga András, az Erkel Ferenc Művelődési Ház nyugdíjas igazgatója, aki szellemi atyja és szervezője volt az első Minden Magyarok Néptáncfesztiváljának idén tölti be 75. életévét. Hosszú évtizedek alázatos munkájáért szólt a taps a Várkertben, melyet Varga András a város kulturális életéért végzett, egyben öregbítve Gyula hírnevét az országban s a határokon túl is. Néptánc iránti rajongása 1950-ben a Körös Táncegyüttest hívja életre, később pedig, az országban először, a több napon át tartó néptáncfesztivált. Varga Andrást a kulturális életért végzett tevékenységéért állami elismerésben, Bessenyei-díjban részesítették, 2000-ben pedig Gyula város művelődéséért címmel jutalmazták szakmai munkáját.
– A Minden Magyarok Néptáncfesztivál elődjének tekinthetjük az 1948 tavaszán Gyulán rendezett első országos néptáncfesztivált, amely hozzájárult a hivatásos táncegyüttesek megalakulásához, és az amatőr együttesek tevékenységének kiszélesedéséhez – beszélt Szatmári Sándor a fesztivál történetéről a Gyulai Hírlapnak. A 48-as fesztiválra eleinte tíz-, később ötévenként emlékezett meg a szakma, mindez a Körös Táncegyüttessel együtt olyan szakmai hátteret teremtett, melyre egy táncfesztivált építeni lehetett. 1991-ben Varga András elindítja a Minden Magyarok Néptáncfesztiválját, aki, bár a következő esztendőtől az igazgatóváltás miatt hozzám kerül a rendezvény szervezése, soha nem szakad el a fesztiváltól, a mai napig segíti önzetlenül.
A fesztivál elsősorban azért született meg, hogy a határokon túl élő és működő magyar táncegyütteseknek bemutatkozási lehetőséget teremtsen. Nem volt könnyű az indulás, hiszen a rendezvénynek bizonyítania kellett, hogy helye van a fesztiválok sorában, melyek lebonyolítása és finanszírozása mögött akkor központi szervek álltak. Nehéz volt a támogatásokat megszerezni, de 93-tól a Folklórfesztiválok Magyarországi Szövetségének a tagja lett a rendezvény, ami már biztosított számára hátteret. Korábban 120 km-es körzetben hasonló fesztivál nem volt, ami szintén arra ösztönözte az elindítókat, hogy igenis helye van egy fesztiválnak itt a Viharsarokban. Az elmúlt közel húsz év pedig bebizonyította ennek létjogosultságát. Szeretik az emberek.
Az eleinte kétévente, később évente megrendezett néptáncfesztivál eddigi története során 3 földrészről, 32 országból, 122 táncegyüttes érkezett hozzánk. A körülbelül 4500 külföldi zenész, táncos, aki eljött Gyulára, megismerte a város történelmét, kultúráját, hagyományait és hangulatát, s amíg itt voltak-vannak, nyüzsgést hoznak Gyula életébe. Sokan tértek már vissza közülük turistaként, például a japánok már háromszor jártak városunkban a találkozó óta, mert jól érezték magukat nálunk, barátságokat kötöttek.
A táncfesztivál a Nemzetközi Néptáncfesztivált Szervezők Világszövetségének is tagja, ahová a hazai szövetségen keresztül juttattuk el bemutatkozó anyagainkat, így a világ 88 országában vagyunk jelen, és érhetnek el bennünket a találkozóra jelentkezők. Fontos, hogy a fesztiválon egyszerre van jelen a hivatásos és az amatőr művészeti mozgalom, így az amatőrök láthatják, merre tart a hivatásos mozgalom a színpadi tánc vonatkozásában, az amatőrök pedig egymás fölkészültségét, koreográfiáit tudják összehasonlítani saját repertoárjukkal. A Minden Magyarok Néptáncfesztiválja sokáig augusztus 20-át is magába foglalta, hozzá kötődve Gyulán a nemzeti ünnephez is. Örülnék, ha újra így lenne – zárta gondolatait Szatmári Sándor.
