– Biztos vagyok benne, hogy van globális felmelegedés – jelentette ki dr. Juhász Árpád geológus a gyulai Mogyoróssy János Városi Könyvtárban Dézsi János könyvtárigazgató kérdésére. A világutazó tudós szerint ennek csalhatatlan jele, hogy a Föld gleccserei rövidülnek.
A 1800-as évek utolsó harmada óta minden gleccser rövidült, drámaian melegszik a Föld légköre másfél évszázad óta. Az a kérdés azonban nyitott, hogy van-e ebben a folyamatban az embernek szerepe, és ha igen, mekkora. Dr. Juhász Árpád álláspontja, hogy az embernek van szerepe a felmelegedésben, azonban hogy a természeti hatás mekkora mértékben járul hozzá, nagy a bizonytalanság. Hozzátette, ha csak egy százalék szerepe van az embernek a Föld felmelegedésében, már akkor ki kell tenni a stoplámpát, mert saját unokáink sírját ássuk.
Dr. Juhász Árpád igen érdekfeszítő estje egyben A kék bolygó vándora című, legutóbb megjelent könyvének bemutatója volt. A gyönyörű kötet 6 kontinensre viszi el az olvasót, 1600 képen mutatja be Földünk csodálatos tájait.
Kóborló Farkas, azaz Juhász Árpád kiscserkészként kapta indián nevét – ez az egyik szál, amelyik világutazóvá tette. A 2009-ben kiadott, A kék bolygó vándora című könyvben leírja, hogy 99 országot járt be, történetei száma végtelen. Egyike azoknak Magyarországon, akik a legtöbbet tudnak és a legtöbbet dokumentáltak a Föld természeti környezetéről, az egy-egy tájon élő emberekről. Könyvét szubjektív látleletnek szánta, dokumentumnak a kék bolygóról és lakóiról.
A könyvtári esten dr. Juhász Árpád, a népszerű televíziós geológus elmondta, hogy gyerekkora óta mesélnek neki a kövek. Dédapja még a Szász-érchegység területén született, majd Pécsen lett bányamester. Beszélni is szeret, felmenői között kántortanító is volt. A kiscserkészes, kirándulós korszak mellett az érseki gimnázium, olvasmányai, a Verne-könyvek nagy hatást gyakoroltak rá. Ezzel együtt is érettségi végén nehezen döntötte el, hogy csillagász vagy geológus legyen. Egyetemi éveiben reménye se látszott annak, hogy külföldet járjon az ország zártsága miatt. Azután sokat utazhatott, de mindig a saját pénzéből, szabadságából. – Soha egy tévé se küldött el sehová – oszlatta el az esetleges tévhiteket. Tavaly például járt a Magas-Tátrában, Kambodzsában, Izlandon, Baliban, a Szentföldön és még sok helyen. – Igyekeztem pótolni, amit ifjú koromban kényszerűségből elmulasztottam – mondta. – A könyvből tudatosan hagytam ki Európát, ami számomra az ifjúságot jelenti. Már középkorú voltam, amikor más földrészre eljuthattam.
Mivel vissza-visszatér utazásai helyszínére, tapasztalhatta, hogy fogynak az őserdők és nőnek a sivatagok. Az emberek megváltoztak. A technika, a divat behatolt az életükbe, minden az idegenforgalomról szól. A sivatagi harcos Coca-Coláért jár be a boltba, és modern frizurát vágat magának, mint a reklámban.
A hatvanas években idegenvezetőként dolgozott, tanított, és tanítottak a tankönyvéből. Volt utazási irodája is, de csődbe ment. Sok barátja van az idegenforgalomban, akik megkérdik tőle, van-e kedve ide, meg oda elmenni. Az ő dolga az, hogy mesél. Utazásai során apró dolgokat is megjegyez, ismételget, mert ezektől válik hitelessé, amit elmond. Amikor a gyulai könyvtár lépcsőin jött, Hawaiiba hívták. Pihenésre nemigen használja utazásait. Kivétel, hogy két éve, a Malvin-szigeteken választott egy apró korallszigetet, ahol csobbanhatott az Indiai-óceánban, majd írta a könyvét. Dubaiban volt még hasonló helyzetben, ahol gyalogolhatott a forró sivatagban, majd írt. Hallgatóságának figyelmébe ajánlotta a Föld kihagyhatatlan csodái között Afrikában a Viktória-vízesést, amelyen Gellért-hegyi magasságból mennydörgésszerűen zuhan alá a víz. Vagy az amerikai Nevadában a mamutfenyőket, amelyeket három ligetben sikerült megtartani. Az óriásfák már akkor éltek, amikor Jézus Krisztus megszületett. – Egy fájdalmam van, hogy az Antarktiszra nem jutottam el – mondta dr. Juhász Árpád, akinek erről is volt története. Az Antarktiszon hegyet neveztek el amerikai kutatási területen osztálytársáról, Csejtei Béláról.
