A közbizalom visszaszerzése a mai magyar tájékoztatás legnagyobb feladata – jelentette ki a Mogyoróssy János Városi Könyvtárban tartott könyvbemutatóján Antal Zsolt egyetemi adjunktus, főiskolai docens, aki egy éve a Gyula Televízió ügyvezető igazgatója is.
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatójának, a Gál Ferenc Hittudományi Főiskola Gerhardus Médiakutató Intézete vezetőjének nyáron jelent meg könyve a közszolgálati médiáról, az állami feladatvállalás lehetőségeiről. A Közszolgálati média Európában – az állami feladatvállalás koncepciói című kötetben a szerző elemzi a közönséget befolyásoló hatásokat, a globális piaci mechanizmusokat is.
Antal Zsolt nyolc éven át tagja volt a közszolgálati célú Magyar Távirati Iroda tulajdonosi tanácsadó testületének, így avatott ismerője a rendszerváltás utáni médiavilágnak. A szerzői estet Dézsi János könyvtárigazgató vezette be, a könyv írójával Varga Zoltán, a Gyula Televízió munkatársa beszélgetett. A helyi tévé stábja rövidfilmet készített arról, hogy a gyulaiaknak mit jelent a közszolgálatiság. Megszólalt ifj. Gyarmathy Zsolt, a Gyulai Alapfokú Közoktatási Intézmény igazgatóhelyettese, dr. Erdész Ádám, a Békés Megyei Levéltár igazgatója és Gajda Róbert országgyűlési képviselő. Pártatlanság, pontosság, érték, helyzetelemzés és útmutatás a közszolgálatiság elvárt mércéje – összegezhető a filmbeli gondolatokból.
A rendszerváltás után az MSZMP utódpártjának tulajdonából a vidéki lapok külföldi tulajdonba kerültek, ezzel a magyar, a megyei reklámpiacon keresztül a nyereség kijutott az országból. Az országos napilapok egyben budapesti napilapok. A magyar privatizáció sajátja, hogy nem tulajdont, hanem piacot vettek a befektetők. A televíziózásban háttérbe szorult a közszolgálati a kereskedelmiekkel szemben, ami végül odáig jutott, hogy megkérdőjelezték, egyáltalán szükség van-e közszolgálati televízióra.
Más a célja a kereskedelmi és más a közszolgálati televíziónak – fejtette ki Antal Zsolt. A kereskedelmi célja, hogy minél nagyobb reklámfelületeket találjon. Ma műsoraik nyomán azt gondolhatjuk, hogy a botrányok közlése a feladatuk, a deformált valóságok tálalása. – Az ember tértől, időtől elszakad, akik féltek, jobban félnek. Akik nem, azok megállapítják, látszatvalóság ez, de mégis megnézik az adásokat. A kereskedelmi média a szórakoztatást helyezi előtérbe – mondta. A kereskedelmi televíziónak fogyasztója van, a közszolgálatinak közönsége – fejtette ki a különbséget a könyv szerzője. Az utóbbi nézője értékhez kötődik, nem csak vásárol. A közszolgálati média közösségépítő, a közös tudat kialakításán dolgozik. Vélemények szerint Magyarországon olyan egysíkú a tájékoztatás, hogy veszélybe került a demokrácia.
Ma kevesen tudnak alternatívákat felmutatni mind a közéletben, mind a magyar médiában. Mindent elsöpört a bulvár. Szükség van pozitív benyomásokra, hírekre, ezzel szemben ma jellemzően még a jó cselekedeteket se tudják pozitívan bemutatni. A demokráciában a közszolgálatiság nem a profit és/vagy hatalommaximalizálás eszköze, hanem társadalmi küldetés – fogalmazza meg Antal Zsolt a könyvében. A társadalomért az objektív tájékoztatás, a kulturális értékek megőrzésének, a tudat megerősítésének eszköze – nemzetstratégiai szempontok valamennyiünkért.
