Az 1929-ben kitört gazdasági válság következtében jelentkező munkanélküliség súlyos szociális problémákat okozott. Különösen nagyarányú volt a mezőgazdasági bérmunkásság munkanélkülisége. A munkaerő túlkínálata a béreket, napszámokat alacsonyan tartotta, miközben az árak nőttek. Mindezek enyhítésére ínségakciókat szerveztek, ezeknek lényeges eleme volt az ínségmunka. A munkanélküliek, az úgynevezett ínségesek segélyt csak ínségmunka végzése ellenében kaptak.
Az 1930-as évek elején Gyulán is megindultak az ínségmunkák. A munkálatokat államsegélyből és az ínségadóból fedezték. Ínségmunka keretében 1930–31-ben újraburkolták a Halácsy utcát. Ugyanekkor rendezték a Bika-tavat és a Bődös-eret, valamint a Klebelsberg (ma Ady) utcában belvízvezető csatornát építettek. 1932-ben rendezték a Göndöcs-kert mögötti Kiskörös medrét, 1933–34-ben megépítették az új galbácskerti körgátszakaszt, majd sor került a Bárdos-meder rendezésére is. Mivel ezek a munkálatok nagyarányú földmunkákkal jártak, az egyes munkák során több száz kubikus foglalkoztatására nyílt lehetőség.
A háborúban elesett hősök emlékére úgynevezett Hősök ligetének (kertjének) létesítése már 1921-ben felmerült, de a megvalósítására csak 1930-31-ben került sor, ínségmunka keretében, a már említett Bődös-ér rendezése során. A Bődös-ér a körgát, a Sittye és a Toldi utca, valamint Nagyváradi út által határolt, mintegy 9 kat. hold nagyságú vízállásos terület volt. E terület részben legeltetési, részben állatfürösztési célokat szolgált. A terület nyugati részét feltöltötték, az ehhez szükséges földet a másik részen tervezett tó kialakítása során nyerték. A tó vízszintjének szabályozása a körgát alatt létesített zsilippel történt. Az így kialakított tavat Hősök tavának nevezték el. A tó körüli területet művelés alá vonták, s mintegy 500 gyümölcsfával ültették be. A faültetési mozgalom kezdeményezője Horthy Miklós volt, aki 1928-ban vetette fel, hogy a háború alatt elesettek hozzátartozói minden halottuk emlékére emlékfát ültessenek. Czeglédi Imre adatai szerint Gyulának az I. világháborúban 377 hősi halottja és 240 hadirokkantja volt.
A különféle vízrendezések következtében megnövekedett művelt területek kezelésére szegődményes kertészt alkalmaztak a városi főkertész mellé. Már 1932-ben tervbe vették, hogy csőszházat építenek a Hősök ligetében, de ez fedezet hiányában meghiúsult. 1935-ben határozta el a városi képviselő-testület, hogy ugyanott kertészházat épít, erre a városi törzsvagyon terhére 2400 pengő építési hitelt engedélyezett, valamint azt, hogy a Szent Imre (ma Október 6.) téri Csonka-féle ház elbontásából kikerült építési anyagot a kertészház építésénél felhasználhassák. A kertészház 1935 szeptemberére készült el.
A Hősök ligete napjainkra már beépült, de a Hősök tava még ma is látható.
