Nem is adhatott volna találóbb címet Malek Andrea koncertjének, mint I love piano, vagyis szeretem a zongorát. Az Emerton-díjas énekesnő klasszikus zongora szakon végzett középiskolát, édesanyja Toldi Mária, a híres énektanárnő – egyébként Andrea is oktat – is végigzongorázta életét, mindamellett édesapja karmester volt, testvére pedig zeneszerző. Nem lehet csodálni hát, hogy az igazi boldogságot is egy zenész mellett találta meg.
Az osztrák férj karmester, és mint a házaspár gyulai koncertjén hallhattuk, kitűnő zongorista is. Nyugtázhattuk azt is, hogy Walter Lochmann kiérdemelte az ország egyik legelismertebb és legszebb énekesnőjének kezét: egymásra nézésük és közös produkciójuk egyaránt harmóniát, azon is túl meghittséget sugárzott. Noha a musical koronázatlan királynőjének nevezik, nem hiába végzett Malek Andrea színművészeti főiskolát, játszó kedvét, tehetségét remekül kamatoztatta. Az esten elhangzott dalok, sanzonok hol bájjal, kacérsággal, hol vadócsággal, iróniával megbolondítva hangzottak el, a színpad előtt ülők nagy örömére. Időnkénti változtatásokkal öt éve szerepelteti ezt az összeállítást a művésznő kínálatában, s valószínű, hogy sosem okoz vele csalódást.
Hangtechnikája kidolgozott, kitartásai biztosak, hangszíne gyönyörű. Mindehhez a szépséghez az a környezet, melyet a Gyulai Kulturális és Rendezvényszervező Nonprofit Kft. helyszínül választott, már „csak” ráadás volt. A közönség égő fáklyasorok közt tehette meg a sétát az Almásy-kastély parkjában felállított pódiumig. S ha a nagy melegben valaki hűsítésre vágyott, csak a kertbe költözött büféhez kellett lépnie, hogy aztán önfeledten átadhassa magát az évtizedek távolságát legyőző zenének, hangulatoknak.
