Ahol egy balfácán a vacsoravendég, ott könnyedén a feje tetejére állhat minden. Sőt, mindenki. Különösen, ha a balfácánra tudta nélkül az udvari bolond szerepe osztatott, ám ő e helyett mégis inkább a kancellárt játssza. Tervez, szervez, kellő határozottsággal intézkedik: legyen szó lumbágóról, elhagyott férjről, visszatérő feleségről vagy felbukkanó egykori szeretőről. S nem mellesleg gyakorta telefonál a kezdetben igencsak (maga)tehetetlen vendéglátója legnagyobb örömére és éktelen bosszúságára. Míg minden feketéből fehér nem lesz, minden biztos bizonytalanná nem válik. S ki nem derül, ki is a balfácán valójában.
A Jászai Mari-díjas Mikó István főszereplésével s rendezésében Francis Veber Balfácánt vacsorára című darabját láthatta a nagyérdemű tegnap este a művelődési ház színháztermében. Az Erkel-bérlet 4. előadásán a két felvonásos bohózattal ismét a Turay Ida Színház társulata szórakoztatta közönséget.
