Sok szakember úgy tartja, hogy sajtot a Közel-Keleten készítették legelőször. Egy legendás történet is mesél róla, hogy a sajtot egy ismeretlen arab nomád fedezte fel. A legenda úgy szól, hogy tejjel töltött meg egy nyeregtáskát hogy azt fogyassza az úton, amíg keresztüllovagol a sivatagon. Több óra lovaglás után megállt, hogy szomját oltsa, és látta, hogy a tej sápadt vizes folyadékká vált, amelyben szilárd fehér darabokban vált ki a sajt. A nyeregtáska, egy fiatal állat gyomrából készült, ez egy megalvasztó enzimet tartalmazott, amit renninként (alvasztó enzim) ismerünk. A tejet valójában a rennin a forró nap és a ló vágtató mozgásának kombinációja aludttejjé és savóvá választotta el.
A sajt rendkívül hasznos és tápláló eledelünk. Koncentrált formában tartalmazza a tej értékes összetevőit. A sajt táplálkozás-élettani értékét elsősorban fehérjetartalma adja. A sajt tartalmazza az összes lényeges, életfontosságú aminosavat, amelyek többek között a központi idegrendszer megfelelő működésében játszanak fontos szerepet.
A sajtok ásványi anyagokban is gazdagok. A kalcium mellett jelentős mennyiségű magnézium, cink és foszfor van benne. Kedvezőtlen az, hogy magas a sajtok nátriumtartalma, ami növeli a magas vérnyomás kockázatát.
A sajt vitamintartalma változó: függ az évszaktól és a sajt zsírtartalmától. A zsírban oldódó vitaminok közül az A-vitamin, a vízben oldódóak közül pedig a B-vitamincsoport található benne legnagyobb mennyiségben. A sajt nemcsak a csontokat erősíti, hanem védő hatással van a fogszuvasodással szemben is. Ebben a védekezésben több folyamat játszik szerepet. A fehérje, mégpedig a kazein, mérsékli a szuvasodást okozó baktériumok savképződését és a lepedékképződést, a sajtban lévő zsírtartalom mikróba-ellenes hatású, a kalcium és a foszfor pedig a nyál kémhatásának növekedésével járul hozzá a védelemhez.
A sajtot sokféleképp fogyaszthatjuk. Felhasználhatjuk ételek készítéséhez, szendvicsekhez, hús helyett feltétnek, saláták, sütemények gazdagításához, stb.
Most is könnyen elkészíthető ételek receptjét ismerhetik meg:
Sajtos csirkemell őzgerincben sütve
1 cs. "bacon" szalonna
80 dkg csirkemell
20 dkg reszelt sajt
3 tojás
3 evőkanál liszt
3 evőkanál tejföl
só
bors
Egy őzgerincformát kibélelünk bacon szalonnával úgy, hogy a végük a forma peremén túlérjen. A tojást, a lisztet, a tejfölt és a reszelt sajt felét összekeverjük. Hozzáadjuk a kis kockára vágott csirkemellet és fűszerezzük. A masszát a formába öntjük, és a tetejét megszórjuk a maradék sajttal, majd ráhajtjuk a szalonnát. Előmelegített sütőben alufóliával letakarva kb. 50 percig sütjük. Ha kihűlt, tálra borítjuk, és a bordák mentén szeleteljük. Burgonya körettel, vagy akár a lent következő salátával is tálalhatjuk.
Energia: 2900 kcal
Fehérje: 301,4 g
Zsír: 232,9 g
Szénhidrát: 91,4 g
Kb. 1600-1700Ft-ból készül el.
Joghurtos-sajtos saláta
1 közepes kígyóuborka
3 paradicsom
1 szál póréhagyma
10 dkg trappista sajt
5 dkg füstölt sajt
10 dkg sonka
2 kis pohár natúr joghurt
1 csokor snidling
1 gerezd fokhagyma
oregánó
só
A joghurtokat salátás tálban a fűszerekkel összekeverjük. Feldaraboljuk a zöldségeket és a sajtot, és a joghurtos öntetbe keverjük. 1-2 óráig hűtőbe tesszük, hogy összeérjenek az ízek.
Energia: 1232 kcal
Fehérje: 87,9 g
Zsír: 69,3 g
Szénhidrát: 47,8 g
Ez a saláta évszaktól függően 800-1100Ft-ba kerül.
Jó étvágyat!
