A megelőzés szolgálatában címmel tartott tudományos konferenciát a Magyar Család és Nővédelmi Tudományos Társaság Békés Megyei Tagozata az MTA Szegedi Területi Bizottsága Orvostudományi Szakbizottság Reprodukciós Egészség Munkacsoportjának támogatásával Gyulán szeptember 24-én. A tudományos összejövetelnek második alkalommal adott otthont városunk, s a városháza dísztermét szép számmal megtöltő szakemberek számára az előadások mellett vitákra is alkalmat teremtett a konferencia, s az idei esztendő témája: a terhesgondozás múltja s jelene, aktuális kérdései. A rendezvény fővédnöke Prof. Dr. Pál Attila, a Magyar Nőorvos Társaság elnöke, Prof. Dr. Tóth Zoltán, a Szülészeti-Nőgyógyászati Szakmai Kollégium elnöke, s Prof. Dr. Bártfai György, a Magyar Család és Nővédelmi Tudományos Társaság elnöke volt.
Hazánkban egyre csökken a születésszám, s bár e jelenség okai igen összetettek, a gazdasági, kulturális vagy szociológiai szegmensek mellett az egészségügy területén is pozitív irányú változások szükségeltetnek a népességfogyás mérséklésére, megállítására s végső célként visszafordítására. A magas halálozási arány visszaszorítása, az átlagéletkor növelése mellett ezért az a legfontosabb, hogy minél több egészséges kisbaba szülessen Magyarországon.
– Ahogy csökken a születésszám hazánkban, úgy válnak a terhesgondozással kapcsolatos problémák egyre aktuálisabbá, s rendkívül fontos, hogy az egészségügy részéről hozzátegyük mindazt, ami a kedvező demográfiai mutatók alakulásához vezet. Ezért elsődleges célunk a megelőzés, amit a konferencia mottójául is választott – kezdte Prof. Dr. Tóth Zoltán előadását, melyben a terhesgondozás új protokollját bemutatva egy szervezett, egységes s hatékony rendszer koncepcióját ismertette meg a hallgatósággal. A reproduktív korú nők egészségügyi állapota jelentős mértékben határozza meg a fogamzóképességet, a problémamentes terhességet s természetesen az egészséges kisbabák megszületését is. Magyarországon már az 1900-as évek elején elindult ennek érdekében a terhestanácsadás, eleinte főként a leányanyákat segítve, majd lassan kialakult a szakorvosi szolgálat is. Ma már nem tanácsadásról, hanem gondozásról beszélünk, hiszen a különböző szűrővizsgálatok, s azoknak eredményétől függően a kezelések is rendkívül fontosak a kismamák s magzataik védelmében. Mert nem szabad elfelednünk, hangsúlyozta Prof. Dr. Tóth Zoltán, hogy a terhesség, ahogy a szó maga is utal rá, bizonyos plusz terhet jelent egészségügyi szempontból az anya számára. A professzor néhány kedvezőtlen statisztikai adatra is felhívta a hallgatóság figyelmét, így a hazai 1,3-as reprodukciós rátára, melyhez képest a 2,3-2,5-ös érték lenne az ideális. Évről évre csökken a születések száma, a tavalyi adat 94 451 születés, ugyanakkor újból emelkedő tendenciát mutat a koraszülések száma, ez utóbbi visszaszorításában is kiemelkedő szerepe van a terhesgondozásnak, csakúgy, mint az anyai halálozásban, hiszen tavaly 19 anya veszítette életét terhesen vagy szülés közben. E mellett a harminc éves nőknek csupáncsak az 1/3-a szült egy gyermeket, a többi 30-40 éves kora közé tervezi a gyermekvállalást, mely időszakban a nők időskori betegségeinek szaporodásával is számolni kell. Erre is fel kell készülnünk a terhességgondozás során – emelte ki Prof. Dr. Tóth Zoltán, hozzátéve, hogy a WHO mérései alapján Magyarország lakosainak a legrosszabb az egészségügyi állapota a hasonló gazdasági fejlettségű országok között, ebből következően a terhes nőké is.
Napjainkra hazánkban felborult a valamikor jól működő terhesgondozási rendszer, megjelent a magánszektor, mely csak bizonyos részfeladatokat vállal, ezért sokszor nem követi végig a folyamatot, ami elengedhetetlen volna, s olykor a felelősség kérdése is problémákat okoz. Nincs egységes rendszer, nyilvántartás, és finanszírozási gondok is nehezítik a helyzetet. A pozitív irányú változás érdekében a szakmai kollégium vezetősége, szakmai köröket bevonva munkájába összeállított egy új terhesgondozási protokollt, mely a hazai településszerkezetet is figyelembe véve működne. A már jövő esztendőtől működtetni kívánt rendszer alapmodellje pedig a szakorvos, elsősorban szülész-nőgyógyász által irányított, a háziorvos aktív közreműködésével megvalósuló, önálló védőnői terhesgondozás. A háziorvos az esetleges kórelőzmények ismeretében segíti a szakorvos munkáját, a háziorvoshoz hasonlóan szintén az alapellátásban dolgozó védőnő pedig kulcsszereplőjévé válik a rendszernek. E szerepről, a megújult terhesgondozásban a védőnők feladatairól tartott előadást dr. Rucz Árpád szülész-nőgyógyász. Korábban a kapcsolattartás mellett az adminisztráció s bizonyos vizsgálatok elvégzése alkotta a védőnők feladatkörét, mely az új modellben, az alapellátást képviselő védőnők esetében önálló beutalási joggal is bővül. Egy országosan bevezetésre kerülő, egységes rizikó-kérdőív használatával a védőnő a háziorvos segítségével minősítheti a terhességet, amely ha a normálistól eltérvén a magas kockázatú, vagy a kóros terhesség tartományába esik, akkor fokozott figyelmet kíván el a terhesgondozás rendszerének minden szereplőjétől. Dr. Rucz Árpád a centrális gondozás fontosságát is kiemelte, hiszen a terhesség során kötelező szűrővizsgálatok egy része csak a megfelelően felszerelt intézményekben végezhető el. Dr. Mucsi Gyula, regionális tisztifőorvos előadásában a terhesgondozás aktuális kérdéseit a fertőző betegségek szemszögéből vizsgálta. A tisztifőorvos leszögezte ugyan, hogy a modern kori orvostudomány a fertőző betegségek terén érte el a legnagyobb sikereket, mégis a terhes nők esetében fokozott a veszély. Ennek egyik oka, hogy a fertőzések nagy része észrevétlenül zajlik, ezért fontos a legkisebb tünetekre is odafigyelni. Az ideális állapot az lenne, ha egy nő már a terhessége megkezdése előtt megkapna minden szükséges védőoltást a védettség érdekében, hiszen ezek a terhesség alatt csak igen meggondoltan adhatók, s minden esetben körültekintő mérlegelés szükséges az oltás, illetve az adott fertőző betegség lehetséges következményeinek figyelembe vételével.
Dr. Párducz László, a Pándy Kálmán Megyei Kórház osztályvezető főorvosa, a Magyar Család és Nővédelmi Tudományos Társaság főtitkára a HPV fertőzések széles körben való előfordulására hívta fel a figyelmet előadásában, s arra a veszélyre, hogy a fertőzöttek gyakran nincsenek tudatában a szervezetükben lévő vírusnak, s ezért továbbfertőznek. A HPV egyes változatai okozhatnak méhnyak-rákot, mely a mellrák után a nők második leggyakoribb rákos megbetegedése. A megoldás itt is a megelőzésben rejlik, a már kilenc éves kortól adható oltóanyag hosszantartó, teljes körű védelmet nyújt a megbetegedéssel szemben. Ami ellen, hangsúlyozta Dr. Péter Rózsa bőrgyógyász, osztályvezető főorvos előadásában, még a gumióvszer használata sem nyújt száz százalékos biztonságot.
A tudományos összejövetel keretében a Magyar Család és Nővédelmi Tudományos Társaság Ifjúsági Tagozatának országos találkozójára is sor került, ahol az egészségnevelésben a kortársoktatás szerepe került a középpontba. A találkozón a dohányzás mellett a fogamzásgátlás módszereiről, a serdülőkor problémáiról, a terhesség-megszakításról, a HIV fertőzés megelőzésének lehetőségeiről, s az iskolai egészségnevelés tapasztalatairól is gondolatokat cseréltek a szakemberek.
