A 19. század második felében a polgárosodás megindulásával a testedzés, a sport jelentős szabadidős tevékenységgé vált. Gyulán az 1870-es évektől kezdve számos kísérlet történt sportegyesület megalakítására. Az 1879 decemberében Kövér László tiszteletbeli vármegyei aljegyző elnökletével és Oláh György vármegyei főügyész igazgatóságával megalakult Békésgyulai Sportklub volt az első sportegyesület a városban, azonban nem bizonyult hosszú életűnek, 1885-ben feloszlott. 1898-ban Oláh György újabb egyesületet szervezett Gyulai Torna Egylet néven, de ez is csak rövid ideig működött.
Az 1913-ban alakult Gyulai Atlétikai Club (GYAC) volt az az egyesület, amely azután évtizedekig meghatározta a város sportéletét. Az egyesület létrehozásának közvetlen előzménye az 1912-es stockholmi olimpián elért magyar vívósikerek nyomán megalakult „Vívóakadémia Nagypáholya” létrejötte volt. Hamarosan a 2. Honvéd Gyalogezred tisztikara is csatlakozott a vívóklubhoz, a gyakorlatok helyszínéül pedig 1913 tavaszától megkapták a gimnázium tornatermét. A Békés 1913. október 12-i számában jelent meg Prattinger Ferenc felhívása Alakítsuk meg a sportegyletet címmel. A felhívás nyomán került sor az alakuló közgyűlésre 1913. november 1-jén a városháza nagytermében. Az egyesület elnökévé dr. Lovich Ödön polgármestert választották, az alelnöki tisztséget pedig Prattinger Ferenc töltötte be. Elnöknek eredetileg Ambrus Sándor alispánt szerették volna megnyerni, de ő nem vállalta azzal a magyarázattal, hogy „ő sportnak csak a vadászatot és a futtatást ismeri”. Megalakuláskor az egyesületnek 37 rendes és 80 pártoló tagja volt.
A GYAC alapszabályát 1914. március 27-én hagyta jóvá a belügyminiszter. A vívás és a torna mellett a futball is teret nyert. Az első labdarúgó-mérkőzését az egyesület 1914 májusában a galbácskerti gyakorlótéren játszotta.
1914. május végén a város az egyesület részére ingyen átengedte gyakorlóhelyül a lóvásártér korlátokkal bekerített részét és a szemben lévő „passzus házat” (marhalevél ház) öltöző céljára.
Az egyesület a következő évtizedekben folyamatosan működött, azonban 1948-ban a klub közgyűlése nem szavazta meg a többi gyulai sportegyesülettel való fúziót. 1949-ben politikai nyomásra megszűnt a több mint három évtizede működő GYAC.
