A National Geographic Magyarország szerkesztősége volt a vendége a Mogyoróssy János Városi Könyvtárnak október elején az Őszi Könyvtári Hét alkalmából, az esten Schlosser Tamás főszerkesztővel és Heltai Csaba művészeti vezetővel Dézsi János, a könyvtár megbízott vezetője beszélgetett. A szép számú hallgatóság megismerkedhetett a több mint százhúsz esztendős magazin történetével, a szerkesztőség munkájával, sőt, néhány izgalmas műhelytitokba is bepillanthatott. A nívós, kategóriájában egyedülálló folyóirat iránti érdeklődést pedig a telt házas est mellett a közönség soraiból érkező számos kérdés is erősítette, melyeket a szerkesztőség tagjai örömmel válaszoltak meg. Mielőtt Schlosser Tamás a magazin évszázados történetébe kezdett volna, Gyulához kötődő élményeit is megosztotta a publikummal. A NG főszerkesztője néhány esztendeje fedezte fel városunkat, s a bűvölet azóta is tart, hiszen évente többször is ellátogat hozzánk, hogy az utcák, terek, épületek, a fürdő s a vár együttesének páratlan élményét, különleges hangulatát élvezze. Emellett a Békés megyei származású Botyánszki Zsolt tervezőszerkesztő személyében még egy kötődési pontot tud magáénak a szerkesztőség vidékünkkel. S természetesen a magazinban is helyet kapott már az Alföldhöz kapcsolódó írás: a kunhalmok kivételes világával, múltjával és jelenével, ember alkotta s természeti kincseivel ismerkedhettek meg a NG olvasói.
A National Geographic magazin idén 122 éves, első száma 1888 októberében jelent meg, s az Amerikai Földrajzi Társaság alapította a tagjai számára. Kezdetben leginkább egy tudományos közlönyhöz hasonlított, kevés illusztrációval, sok szöveggel s kihajtható térképekkel. A Magyar Földrajzi Társaságnak is volt egy hasonló lapja, A Földgömb, melynek útja kevésbé töretlen, mint amerikai társáé: a rendszerváltás után azonban újraindították s napjainkban is megvásárolható. A National Geographic 1896 januárjától havonta jutott el az olvasókhoz, s a fiatal, mindössze 23 éves új főszerkesztő, Gilbert H. Grosvenor találékony irányításával tudományos földrajzi folyóiratból a való világot föltáró lappá vált, ugyanakkor az amerikai újságírásra is maradandó hatást gyakorolt. Eleinte maguk a társasági tagok küldték be írásaikat, útirajzaikat, később fekete-fehér, majd színes fotóikat a lapnak, végül megszületett a korábbi szöveges közlönyforma helyett a képi világot középpontba helyező magazin. S talán kevesen tudják, de aki ma Magyarországon előfizet az NG-re, egyúttal az amerikai National Geographic társaság tagjává is válik.
Az első Magyarországról szóló cikk 1905-ben jelent meg a lapban, a Szent István-napi körmenetről tudósított a nálunk járó amerikai társaságtag. A magyar szerkesztőség évek óta tervezi a Szent Jobb-körmenet képriportját, de mindeddig nem sikerült beszerezniük minden engedélyt, amellyel fotósuk a legközelebb kerülhet az eseményekhez. Pedig ez az NG lényege: az elkészült képeknek olyan szokatlan nézőpontból kell megmutatnia az eseményeket, ahová „halandó ember” nem juthat el. A másik fontos jellemzője a magazinnak, hogy cikkei hosszú ideig, akár egy-másfél évig is készülnek. A természetfotózásnál ez szinte természetes, de más témakörök esetében is gyakran előfordul, hiszen a háttérmunka, a kutatás, a szakemberek megkeresése időigényes feladat. A legfőbb szerkesztési elvnek pedig minden cikk esetében érvényesülnie kell: a kép(ek)nek önmagukban is egy történetet kell elmesélniük. Előfordul az is, hogy a szerkesztőség rendelkezésére áll 15-20 fantasztikus felvétel, mégsem alakul ki belőlük a sztori, s ezért cikk sem születik belőle.
A korábban klasszikus útleírásokat közlő, ismeretterjesztő lap az elmúlt évtizedekben egyre inkább törekszik az olvasókat elgondolkodásra sarkalló cikkek megjelentetésére, a környezeti, társadalmi problémák, veszélyek bemutatására. Azonban állást soha nem foglal, s minden esetben a kiegyensúlyozott tájékoztatást tartja szem előtt. Az NG napjainkra 32 nemzeti kiadással büszkélkedhet, a magyar változat első számát 2003 márciusában vehették kézbe az olvasók. A magyar szerkesztőség törekvése, hogy ne csak nevében, hanem írásaiban, képeiben is magyar legyen a kiadvány. Ezért az anyakiadványból kötelezően átvett cikkek mellett a hazai olvasóközönség igényét, érdeklődését alapul vevő írások, képek, képriportok alkotják a honi lapszámokat. Az Egyesült Államokban 6.8 millió példányszámban megjelenő, javarészt az előfizetőkre támaszkodó NG magazinnal szemben a több mint negyvenezer példányban kiadott magyar változat igyekszik naprakészebb, s tematikai szempontból változatosabb lenni, így például a borzalmas vörös-iszap katasztrófa nyomán hamarosan olvashatunk a Kárpát-medence különféle veszélyes anyagokat tartalmazó tározóiról.
Az állandósult értékek mentén működő National Geographic mára világmárkává vált, fő irány a magazin, ami mellett könyvkiadási részleg, televíziós csatorna, internetes szolgáltatás és e-könyvkiadás is működik. Az Egyesült Államokban mindez kiegészül az NG ajándéktárgyak bőséges választékával, a bögrétől a túrabakancsig, s az eladásból befolyt összeg legnagyobb részét kutatások támogatására fordítják. S nemcsak az államok kutatói részesülhetnek pénzügyi segítségben, hazánkban jelenleg egy kígyómérgeket kutató tudós munkáját finanszírozza az NG. Magyarországon minden NG-ágazat külön kézben működik, az ebből fakadó nehézségek ellenére is a londoni központból irányított hazai tévécsatornával a magazin szerkesztősége szorosan együttműködik. Megújulás előtt áll a folyóirat internetes változata, bővülnek a szolgáltatások, dinamikusabbá válik az oldal, mindez azonban komoly anyagi terhet ró a szerkesztőségre, hiszen az internetes világot általánosan jellemző összevissza kölcsönzések a NG-nél szóba sem jöhetnek. Itt minden egyes képnek, szövegtartalomnak ellenőrzöttnek, jogtisztának kell lennie, ami nagy munkát és tetemes pénzösszegeket is jelent. Az aktuális lapszámban a mellékelt 3D-s szemüveg segítségével egészen új oldaláról vizsgálhatjuk az elénk táruló világokat, s a szerkesztőség tervei szerint a magazin a képes-játékos technikai újdonságok, a kiterjesztett valóság lehetőségének irányába mozdul el a jövőben, a 2011-es évben megjelenő jubileumi, 100. szám pedig igazi meglepetéseket is tartogat majd az olvasóknak.
