
– Gyula városa, lakossága és önkormányzata az Erkel Ferenc Társasággal együtt úgy ünnepelte és ünnepli a magyar nemzeti opera, a magyar operajátszás és a magyar Himnusz megteremtőjét, ahogy a korszakalkotó művész emléke és magunk önbecsülése megkívánja: nagy áldozatokkal és hihetőleg maradandó hatással – nyitotta meg a társaság tudományos tanácskozását Erkel Ferenc születésének 200. évfordulóján dr. Bónis Ferenc zenetörténész, elnök.
Hozzátette, ezután nem lehet a zeneszerző utóéletéről a gyulai ünnepi rendezvények krónikája nélkül írni. A tudományos tanácskozás résztvevői a Himnuszt a díszvendég, Kassai István zongoraművész kíséretével énekelték el. Kassai Istvánt november 6-án ismét hallhatja a közönség Gyulán, Kelemen Barnabással és Kokas Katalinnal Az ismeretlen Erkelt mutatják be kamarazenei koncertjükön. Ugyanezen a napon, 15 órától Erkel szülőházán a világhírű szobrászművész, Varga Imre bronz-gránit emléktábláját, első köztéri alkotását avatják Gyulán.
A szombati tanácskozáson a tudományos, a művészeti élet képviselői, Dombóvári János, a sátoraljaújhelyi Lavotta János Művészeti Iskola és a Lavotta Kamarazenekar vezetője, a zenetörténész Eősze László, Sziklavári Károly, Gombos László, Bónis Ferenc, Scholcz Péter mellett más szakterületek képviselői is Erkel művészetének és korának máig tartó hatását elemezték. Sirató Ildikó, az Országos Széchényi Könyvtár Színháztörténeti Tárának vezetője, D. Nagy András gyulai Erkel-kutató, Baranyi Anna, az MTA Zenetudományi Intézet Zenetörténeti Múzeumának vezetője, Erkel Tibor zongoraművész, egyetemi tanár, az Erkel társaság alelnöke, Demény Attila zeneszerző, a Kolozsvári Magyar Opera karmestere és rendezője s Fülöp Attila énekes, aki nagy Erkel-énekesekről beszélt mint pályatárs, több újdonsággal meglepte a hallgatóságot. Baranyi Anna elmondta, hogy október elsején a Zenetudományi Intézetben gazdag emlékkiállítás nyílik Opera és nemzet címmel. Sirató Ildikó bejelentette, hogy az OSZK-ban november 4-én mutatják be és juttatják internetre az Erkel-honlapot hazai és határon túli, régi és új anyagokkal a kutatás, az oktatás szolgálatára.
Az Erkel-évfordulóra kiadott négy könyv közül az egyik a Mogyoróssy könyvtárban készült. Az Erkel Ferenc lelőhely-bibliográfia a Nemzeti Alap támogatásával jelent meg. A tanácskozáson a felelős kiadó, Krasznahorkai Géza könyvtárigazgató, a műhelymunka szakmai vezetője és az összeállító Szőke Margit könyvtáros, az Erkel Társaság jegyzője mutatta be az érdeklődőknek, a kutatóknak a kiadványt. Ez a könyv a zeneszerzőről szóló irodalomnak és műveinek jegyzéke a gyulai közgyűjteményekben, illetve az Országos Széchényi Könyvtárban s a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban fellelhető anyagokról.


























