Az Erkel-bicentenáriumi megemlékezések egyik kimagasló eseménye volt városunkban az Erkel kórusok találkozója. Az – egy szombathelyi és két budapesti kórus részvételével megrendezett – esemény nyitóestjén a Román Kulturális Központ színháztermében Gyula város méltó módon ünnepelte meg Erkel Ferenc ránk hagyott örökségét.
A Himnusz és Erkel Szózatának eléneklése után a koncertet a gyulai Erkel Ferenc Vegyes Kar adta. Perlaki Attila karnagy vezényletével, a tőlük megszokott igényességgel hangzott el Erkel műveiből összeállított műsoruk. Zongorán Nátor Éva működött közre, a szopránáriákat Galambos Hajnalka énekművész adta elő. Ritkán hallható művek is felcsendültek, például a Buzgó kebellel, amit Erkel a gyulai plébániatemplom fennállásának századik évfordulójára komponált. Az est rangját emelte annak az aranykoszorúnak a kiállítása, amelyet Erkel 1888-ban 50 éves karmesteri jubileumára kapott. A felbecsülhetetlen értékű, drágakövekkel kirakott, közadakozásból készült alkotás ma a Békés Megyei Önkormányzat tulajdonában van, és egy gyulai bank értéktárában őrzik.
A másnap este a vendégeké volt, amelyen dr. Erdmann Gyula köszöntötte a találkozó résztvevőit. Kemény szavakkal marasztalta el a hivatalos kultúrpolitikát, amely Gyula városával ellentétben, nem gondoskodott az évforduló kellő megünnepléséről. Elsőként az 1959-ben alakult Szombathelyi Erkel Kórus sorakozott fel a pódiumon Horváth Imre karnaggyal az élen. Szerepeltek itthon és Erdélyben, a Felvidéken, Németországban, Ausztriában, Olaszországban és Lengyelországban. Eddigi legnagyobb sikerüket a spanyolországi Cantonigros nemzetközi kórusversenyén aratták. Műsorukon Pretorius, Kodály, Bárdos, Farkas Ferenc és De Mazzi darabok szerepeltek, a sort a Zottelmarsch zárta.
Az Erkel Ferenc Kicsinyek Kórusa Kispestről érkezett, fellépésük Sebőkné Kós Szilvia karnaggyal az est egyik fénypontja volt. Színes, sok elemből álló műsorukban magyar, angol, ukrán, spanyol és észt népdalfeldolgozásokat, megzenésített verseket adtak elő. A kispesti iskolások magas színvonalú műsora, egységes, szép külső megjelenése, igazolta eddigi hazai és külföldi sikereiket. Fokozta a zenei élményt, az előadás báját, a sok ötlettel teletűzdelt előadásmód, a furulyabetétek, a különböző, hangeffektusokat keltő eszközök használata. A kicsinyeket Darvassi Andrea kísérte zongorán.
A budapesti Erkel Ferenc Vegyes Kar fél évszázados működése során, hazai és a külföldi hangversenyein fesztiválkórusi minősítést, arany és ezüst diplomákat, különdíjakat nyert, 2006 óta viselheti a „Kiemelt hangversenykórus” fokozatot. Az önerőből működő kórus karnagya Cseri Zsófia, szintén számos rangos szakmai elismerés birtokosa. Produkciójukat emelkedettség, fegyelmezett előadásmód és magas művészi színvonal jellemezte. Első számuk egy Bárdos-zsoltárfeldolgozás volt, amelyet Orbán György, Mendelssohn és Pászti Miklós művei követtek. Elhangzott Tóth Péternek egy nagyon szép Weöres-versre írott műve is.
Az ünnepi záró program az Erkel-háznál zajlott, ahol a közös éneklés után megkoszorúzták az emléktáblát. Több tényező szerencsétlen közrejátszása miatt az emlékező kórusok Erkel szülőházát csak kívülről láthatták, szobra helyett pedig csak fényképe előtt tiszteleghettek. Ettől függetlenül a meleg vendéglátás folytán a színvonalas és hangulatos találkozóról remélhetőleg mindenki jó emlékekkel távozott. Az esemény sikeréhez a támogatók, így a Pándy kórház, a Gyulakonyha Kft., a Román Kulturális Központ, a Corvin János Múzeum, az Idesüss Pékség, a Fővárosi Idősek Otthona és sokan mások is hozzájárultak.
