Buda s Vajdahunyad a két vár, melyek mellé rangban, ékességben felsorakozott a közel két évtizedes csipkerózsika álmából megébredő, immár kívül-belül teljes pompájában ragyogó várunk. A gyulai vár. Közép-Európa egyetlen sík vidéki, gótikus, épen maradt téglavára, határozza meg minden gyulai azonnal, megkülönböztetvén más, hasonló építményektől. Hozzátéve a Maróti család, Kerecsényi kapitány, a török s a végek történetét. Gyula jelképének páratlanságát tovább erősítették az elmúlt esztendőkben dr. Havassy Péter történésznek, a Corvin János Múzeum igazgatójának legújabb kutatási eredményei, melyek alapján a vár állandó kiállításának koncepciója is megfogalmazódott.
- A gyulai vár megépítésétől a töröknek való feladásáig döntően a királyi udvarhoz, s nem csak a magyarhoz köthető vagy rokoni címen, vagy pedig úgy, hogy maga a király vagy a királyi család tagja az uradalom birtokosa vagy úrnője. Mindezt azért érdemes hangsúlyozni, mert legközelebb Buda és Vajdahunyad az a két vár, amely egyértelműen ilyen királyi pozíciókkal rendelkezik. A spanyol, itáliai, lengyel, német, cseh, osztrák, horvát, dalmát, bosnyák kapcsolatok nemzetközi érdeklődésre is méltó szintre helyezik a gyulai várat. A friss kutatási eredmények egyben az új állandó kiállítás szempontjából feltételezik azt, hogy itt olyan minőségű tárgyak voltak, amelyek megközelíthették a királyi palota berendezésének színvonalát, foglalta össze dr. Havassy Péter, akivel kutatásainak eredményeiről s a vár állandó kiállításának megszületéséről beszélgettünk.
A Maróti család tagjai, köztük a várat építtető János bán is az 1044 körül Magyarországra érkező Gútkeled nemzetségből származnak. A nemzetség hét ágra oszlott, melyből harminc család sarjadt ki. A középkorban általánosnak mondható, hogy a földesúr familiárisainak körét döntően a vele egy nemzetségből származók alkotják, s igen gyakran ők a különböző tisztségek betöltői is. Így mindjárt az első gyulai várnagyok, a Vízköziek is a Gútkeled nemzetség tagjai. Sőt, a Marótiakat követően, egészen a török ostrom előestéjéig a vár a nemzetséggel erőteljes kapcsolatban áll, hiszen például Corvin János földesurasága idején várnagya, Enyingi Török Imre második felesége Ráskai Borbála szintén e nemzetség egyik legjelentősebb családjának tagja. Éppígy a Brandenburgi Györgytől a várat megszerző Czibak Imre váradi püspök, aki anyai ágon kötődik a nemzetséghez, vagy az őt követő unokaöccsei, a Patócsiak, továbbá Kerecsényi László főkapitány, aki házasságkötése révén kapcsolódik a Gútkeled-nemhez, mondta el a kezdetekről a történész, a várat építtető Maróti János macsói bánt pedig a saját korában már a középkori lovagok kihalóban lévő típusának nevezte, aki haláláig hű vitéze maradt Zsigmond királynak, s hadvezér létére is mindig katonái élén küzdött. A vár építését feltehetően 1403 után kezdte meg, ám állandó részvétele a hadjáratokban, mely súlyos anyagi terhekkel is járt, közel négy évtizedre gyarapította a kivitelezés időtartamát. Ugyanakkor a nagyhatalmú család, Gyulának mint városnak és a várnak tekintélyét folyamatosan növelte, előmenetelét biztosította.
– János unokái, a két utolsó Maróti fiú felesége közül az egyik a bosnyák király lánya, a másik a magyar király unokatestvére volt, emelte ki dr. Havassy Péter a Maróti család, s vele együtt a gyulai uradalom királyi házakhoz való kötődését. Mátyus, az ifjabb testvér halála után – aki eléri apját s nagyapját rangban, hiszen szintén macsói bán volt –, a több generáció óta gyarapodó óriási javak a koronára szálltak, Mátyás király birtokába kerültek.
Az uralkodó gyulai földesúri ténykedésével kapcsolatosan három oklevél ismeretes, melyek közül az egyikben természetes fiának, Corvin Jánosnak adományozza az uradalmat. Mátyás ugyanis, miután Aragóniai Beatrixszal kötött frigyéből nem remélhet örököst, igyekszik törvénytelen fejedelmi gyermekének a trónutódlást biztosítani. Elhatározása példátlan volt a magyar királyok eddigi történetében, hiszen soha nem ült még törvénytelen örökös az uralkodói székbe. Célja elérésének érdekében hatalmas uradalmakat, köztük a gyulait is, adományoz fiának és Európa egyik leggazdagabb örökösnője, Bianca Maria Sforza milánói hercegkisasszony lesz Corvin János jegyese, ám házasságkötésük, jegyezte meg a történész, nem csekély mértékben Beatrix királyné ármánykodásainak következtében meghiúsul. A milánói szépség később a német-római császár felesége lett.
Corvin János végül 1496-ban, apja halála után Frangepán Beatrixszal lép frigyre, aki több kutató szerint is férjével együtt nevelkedett a királyi udvarban. Arra azonban már nem igazán figyeltek, hangsúlyozta dr. Havassy Péter, hogy mindez azért történhetett, mert édesanyja, Aragóniai Alojzia hercegnő Mátyás feleségének, Aragóniai Beatrixnak unokatestvére volt. Így a Frangepán leány dédapja nem volt más, mint V. Alfonz, Aragónia, Nápoly, Szicília, Korzika királya. A Frangepán vagyonnal, hatalommal maga mellett, és egy királyi vérből származó feleséggel az oldalán Corvin János tovább szőhette apja és maga álmait a trónról, a Hunyadi-ház uralkodásáról. Beatrix két gyermekkel, egy fiúval és leánnyal ajándékozta meg Corvin Jánost, ám a kisfiú, Kristóf nem éri meg hatodik életévét, így vele 1505-ben férfiágon kihalt a Hunyadi-ház. Az özvegy Beatrix férje s fia halála után többnyire Gyulán élt kislányával, aki a kor másik legvagyonosabb családjából származó Szapolyai Györgynek jegyese. A két család, a Hunyadi-Szapolyai házasság létrejöttével már komoly ellenfele lehetett volna az akkor még utód nélküli II. Ulászló királynak. Aki azonban kiváló előrelátással s határozott kézzel nyúl a szövevénybe: visszaállítja Mátyás ama rendeletét, mely a gyulai várhoz, s annak mindenkori tulajdonosához köti Békés megye főispáni tisztét. A megyei nemesség feltehető tiltakozása ellenére így Beatrix és leánya, Erzsébet hercegkisasszony kapta meg a vezetői tisztséget. Az „ajándéknak” viszont ára van, Erzsébetnek fel kellett bontania a Szapolyai Györggyel kötött jegyességet. S bár a hercegkisasszony hamarosan új vőlegényt köszönthet a gyulaival szomszédos uradalmak örökösének személyében, a házasságkötésre már nem kerül sor a fiatal leány korai halála miatt. Az utolsó Hunyadit, Erzsébetet a gyulai ferences monostorban temették el.
– A 38 éves, egyedül maradt hercegné azonban a kor szokásai szerint nem tölthette hátralévő életét magányosan, folytatta dr. Havassy Péter, mert általában egy ilyen nagybirtok úrnőjének maga a király keresett férjet, s II. Ulászló meg is találta: hogy, hogy nem saját unokaöccsében, Brandenburgi György ansbachi őrgrófban. Az esküvőre 1509. január 25-én a gyulai várban került sor. A becses birtokosi sor pedig tovább folytatódik, Brandenburgi György személyében ugyanis egy újabb európai dinasztia tagja lesz a gyulai uradalom birtokosa. A kalandos életű őrgróf dédapja nem más, mint I. Frigyes német választófejedelem, a Hohenzollern-dinasztia brandenburgi ágának megalapítója. A történész rámutatott arra is, hogy a Hohenzollern család mellett, mely később a porosz és a román királyokat, valamint a német császárokat is adta, György személyével a gyulai vár életébe egy másik uralkodóház is belép, nevezetesen a Jagelló-dinasztia. Az őrgróf édesanyja, Zsófia, IV. Kázmérnak, a lengyel királynak leánya, anyja bátyja, Ulászló pedig 1471-től cseh, 1490-től magyar király. Vagyis nagyapja és nagybátyja egyszerre ült királyi trónszékeken.
Beatrix halála után Ulászló király „mesterkedéseinek” következtében a Corvin-vagyon, benne a gyulai uradalommal Brandenburgi György kezére jut, aki így az ország egyik leggazdagabb birtokosává válik. Az őrgróf szeretne visszatérni hazájába, ám az öregedő király marasztalja, benne látva fia, s a trónöröklés biztos támaszát. Később az őrgróf valóban a kiskorú II. Lajos egyik gyámja lesz, a fiatalemberre azonban igen rossz hatást gyakorolt György kicsapongó életmódja. Az ifjú király halála után visszatért szülőföldjére, melynek 1527-től uralkodója lett, II. Lajost pedig Szapolyai János és Habsburg Ferdinánd követte, egyszerre, a magyar trónon. Ezzel megkezdődött a kettős királyság időszaka az országban, a gyulai várat, s vele az uradalmat pedig először a Szapolyaihoz hű Czibak Imre váradi püspök, majd annak halála után unokaöccse, Patócsi Miklós birtokolja.
– A Gyulával foglalkozó szakirodalom egyöntetűen állítja, hogy Patócsi Miklósnak nem maradt örököse, s ezért öccse, Ferenc örökölte javait, s lett többek között Gyula ura is. Valóban az lett, de valamilyen korábbi megegyezés alapján, talán még Czibak idejéből, mert Miklósnak Bethlen Erzsébettel közös gyermekei még 1552-ben is osztozkodnak birtokaikon - vélekedett a történész. Ugyanezen esztendőben Patócsi Ferenc kénytelen átadni Ferdinándnak a gyulai uradalmat, melynek szerepe az 1551–52-ben megindult nagy török hadjárat következtében jelentősen megerősödött. A Boldogkő váráért és uradalmért való cserét Ferenc már nem élte meg, így özvegye bonyolította le a hivatalos átadást, a gyulai vár ezzel ismét királyi, s ezzel összefüggésben a legfontosabb végvár lett 14 évig a vidéken, mondta el dr. Havassy Péter, hozzátéve, hogy ezen kutatási eredmények tükrében igyekezett megfogalmazni a vár állandó kiállításának koncepcióját.
A vár termeinek funkciói közül csak kettő volt teljességgel bizonyos, egyik a Maróti László által alapított, 1445-ben felszentelt kápolna, a másik pedig a 16. század elején megépült rondella, azaz a Corvin-bástya. Ezen túlmenően minden teret meg kellett álmodni, ki kellett találni, ugyanakkor nem lehetett figyelmen kívül hagyni a várszínház érdekeit sem a helyiségek kialakításakor. Így például a négy börtönhelyiség minden év júniusában színházi öltözővé lényegül át, a nyár végén pediglen szorgos kezek építik vissza, hogy az évad múltával ismét elfoglalják helyüket tömlöcként a kiállítástérben. Az állandó mozgatás miatt csak kevésbé sérülékeny berendezés kerülhetett ide, a színház vészkijárata is ugyanezen okokból lett inkább kovácsműhely, mint fazekas-ház. A 18. századi kemencét birtokló sütőház mellé éléstár is szükségeltetett, a fazekasműhely pedig múzeumpedagógiai térként is funkcionál, hiszen a Corvin János Múzeum értékes múzeumpedagógiai programot is indított, melynek eredményei alapján a kulturális minisztérium a kiemelt intézmények közé sorolta a vármúzeumot. A vár emeleti részében a várúri s várúrnői lakosztályok találhatók, az utóbbi három teremből áll, s elhelyezését egyrészt a kápolna felé nyíló gótikus ajtó határozta meg, melyen keresztül az úrnő terhessége vagy betegsége alatt is hallgathatta a misét, a lakosztály hálószobarésze pedig abban a térben nyert kialakítást, ahol a régészeti kutatás gerendafészkeket talált, azaz egykor faburkolat fedte a falakat a hideg elleni védelemként. A várúri lakrészből a kiváló tervek és a mesteri megvalósítás összhangjának köszönhetően kiemelkedik az Alföld legreprezentatívabb terének tartott lovagterem, mely számos ünnepi alkalomnak, reneszánsz vacsorának adott már otthont.
– A kápolna, a borozó és a lovagterem kialakításakor elsődleges szempont volt, hogy e terekbe rendezvényeket szántunk, melyek nagy örömünkre otthonra is találtak itt, emelte ki dr. Havassy Péter, aki középkori minták alapján képzelte el s rendezte be a termeket, szem előtt tartva, hogy ne kerüljön elhelyezésre egyetlen eredeti darab sem, hiszen a használat miatt itt nem érvényesíthetők a műtárgyvédelmi szempontok.
- Nagyon büszke vagyok rá, hogy teljes egészében gyulai mesterek keze munkáját dicsérik e terek – hangsúlyozta az igazgató.
Dr. Havassy Péter korábban a Budavári Palotában Mátyás király halálának 500. évfordulója alkalmából nyílt kiállítást rendezte, e munka ösztönzően hatott a gyulai vár állandó kiállításának megalkotására is. A főúri, uralkodói udvarok újrateremtése a sümegi vár állandó kiállítása koncepciójának megfogalmazásával folytatódott, s a történész felkérést kapott a borosjenői vár tereinek kialakítására, berendezésére is.
Az újjászületett gyulai vár állandó kiállításához, példátlan együttműködéssel tizenhat múzeum kölcsönzött műtárgyakat, látogatottsága országos szinten, nagy múzeumokkal összehasonlítva is kiemelkedő. A gazdag kiállítóterek mellett a rendezvények, a múzeumpedagógiai foglalkozások, s nem utolsó sorban a várszínházi előadások pedig újra élettel töltik meg a sok évszázados falakat.
