Korabeli újságcikkekkel, Gárdonyi Géza szépirodalmi emlékezésével, Erkel zenéjével idézték meg a zeneszerzőt és életművét a Wagner-Liszt Alapítvány szervezésében Gyulán, a városi könyvtárban fellépő művészek. Erkel önnön véleménye szerint korán lett muzsikus, magyar muzsikus pedig véletlenségből.
A Mogyoróssy János Városi Könyvtár olvasótermében Cserje Zsuzsa előadóművész, Kiss Gábor színművész felolvasással, Molnár András Kossuth-díjas operaénekes, Mondok Ivett és Sudár Gyöngyvér operaénekes Mezei Pál zongorakíséretével érdekes estet szerzett hallgatóságának kevésbé ismert adatokkal, Erkel népszerű operaáriáinak előadásával a Bánk bánból.
A kort Mezei Pál az Európa-szerte ismert virtuóz zongoraművész, Liszt Ferenc muzsikájával is felidézte.
Gárdonyi az 1880-as évek végén tagja volt a Pesti Sakkörnek, melynek élén Erkel Ferenc elnökölt. Az író ,,keserű arczú, nehézkes testű öreg úrnak ábrázolta a zeneszerzőt, aki, ha valakire ránézett, csak a szemöldökét emelte föl”. Ugyancsak Gárdonyi írásából tudjuk, hogy Erkel saját állítása szerint korán lett muzsikus, magyar muzsikus pedig véletlenségből. A diák Erkel furfangos mindenesüket nagyon szerette, ha csak tehette kiszökött hozzá a konyhába. Egy este a mindenes bóbiskolva dúdolt a tűzhely padkáján ülve egy bűbájos, hol emelkedő, hol leszálló dallamot. A Pozsonyból hazalátogató Erkel ebből értette meg, mi a "rubátó”. Tanulatlan paraszt-mindenesüket tekintette vezetőjének egész pályáján.
Kolozsváron Erkel zongoraművészetét értékelték legelőször. Majd, amikor a pesti Nemzeti Színház karmestere lett, feladatának tekintette, hogy zenekarát megerősítse, képzett énekesek gárdáját állítsa színpadra és mindenekelőtt megteremtse a magyar nemzeti dalművet. Egy nemzedéknek is elegendő feladatot Erkel egymaga oldott meg. Első operáját, a Bátori Máriát 1840. augusztus 8-án mutatták be, éppen 170 éve. A színlapon ekkor először állt a név: Magyar Nemzeti Színház.
Erkel Ferenc 1810. november 7-én született Gyulán. Születésének századik évfordulója alkalmából feljegyezték, hogy a család a fennmaradt hagyomány szerint holland területről származik. Az első hivatalos adatok Pozsonyban említik az Erkeleket, a család tagjai muzsikusok voltak.
Erkel operáival, a Hunyadi Lászlóval, a Bánk bánnal sorra aratta a zajos sikereket és a kevésbé zajosakat a Saroltával, a Dózsa Györggyel, a Brankovics Györggyel, az István királlyal – derült ki a korabeli lapokból, a Honderűből, a Honművészből, a Nemzeti Újságból. Jelentős év volt életében 1844: a Hunyadi László mellett ekkor mutatták be megzenésítésében Kölcsey Himnuszát. Erkelnek köszönhetjük nemzeti zenéinket a színpadon, 200 év múltán is tisztán látszik, ebben találta meg vezérlő csillagát.
