A Gyulai Városbarátok Köre koszorúzással egybekötött megemlékezést tartott a magyar aviatika 100. évfordulóján, illetve a 45 éves korában repülőszerencsétlenségben elhunyt pilóta, Dobos István halálának 73. évfordulója alkalmából a Dobozi úti temetőben. A városbarátok rendbe hozatták a híres magyar repülő feledés homályába merült síremlékét, ami ezáltal újra megtekinthető állapotba került.
A koszorúzás előtt dr. Ruzsa György a pilóta életéről és munkásságának jelentőségéről beszélt. Dobos István 1892-ben született Gyulán, asztalosmesterséget tanult, majd repülőgép-építéssel próbálkozott, híressé pilótaként vált. Az 1910-es évektől Albatrosz II.-vel repült, s ő volt Magyarország 5. bejegyzett pilótája. Egy technikatörténeti szempontból igen jelentős távrepülést hajtott végre, amikor 1919-ben – nyilvánvalóan nem ideológiai megfontolásból – Szamuely Tibort Kijevbe, majd onnan visszaszállította. Viszont emiatt mellőzve lett a rendszerváltás óta. Később Wenckheim József magánpilótája, majd a Műegyetemi Repülő Egyesület tagja volt. A két világháború között berepülő pilóta lett, 1937. július 1-jén, egy Rubik Ernő által tervezett M-19-es géppel balesetet szenvedett.
– A Gyulai Városbarátok Köre köszönetet mond a Gyulai Büntetésvégrehajtási Intézet parancsnokának, személyállományának és a fogvatartottaknak a sír rendbehozataláért, és az összetört sírdísz-propeller rekonstrukciójáért – tette hozzá dr. Ruzsa György, aki Durkó Károly, Szalai György városbarátokkal megkoszorúzta a síremléket.
