Egy keddi éjszakán lelkesen várakoztunk a parkolóban, s valamivel egy óra előtt begördült a busz a sok fáradt cserediákkal és kísérőikkel. Gyors ismerkedés, majd suhanás hazafelé, és pihenés.
A következő napokban volt lehetőségünk jobban megismerkedni mind a közös iskolai programok keretében, mind a szabadidőnkben. Jártunk a várban, a fürdőben, kilátogattunk a tanyamúzeumba, és egy városnézést is megejtettünk a fővárosban. Bár sok időnk nem volt, azért ellátogattunk a Csodák Palotájába, jártunk az Ability Parkban, végül pedig egy gyors éttermi vacsorával zártuk a pesti barangolást.Bár a vendégeink nem mindig értettek mindent pontosan, és a kommunikációs csatornában voltak hézagok, úgy gondolom, sikerült felejthetetlenné tenni számukra ezt a néhány együtt töltött napot.
Az esti közös programokon a cserediákok is aktívak voltak; szerveztünk közös szalonnasütést, az utolsó estén vacsorával búcsúztunk. Néha fejtörést okozott, hogy mivel üssük el az otthon töltendő időt, ám ilyenkor kis szervezés után összehoztunk egy közös DVD-zést vagy csak egy találkát egy szintén cserediákot fogadó baráttal... Nekünk is könnyebb volt társaságban, és ők is tudtak saját nyelvükön kommunikálni.
Annak ellenére, hogy vegyes érzelmekkel vártam ezt a hetet, várakozásaimon felül sikerült – a búcsú pedig néhányunk számára könnyesre is. Remélem, a viszontlátás hasonlóan jól sikerül majd.
Andresin Edit 10. E osztály
