Immáron harmadik évben szervezett szakmai konferenciát a határ két oldalán élő biogazdák számára a gyulai székhelyű Körös-Maros Vidékfejlesztési és Ökogazdálkodási Alapítvány. A Nemzeti Civil Alapprogram Nemzetközi Civil Kapcsolatok és Európai Integráció Kollégiuma pályázatán nyert támogatásból a Gyulavári Kastély Látogatóközpontban rendezett tanácskozás központi témája a biotermékek értékesítési lehetősége volt.
Hogy milyen rögös út vezet a sikerhez, mennyi buktatón kell túljutni, amíg a megtermelt árút el is lehet adni, Bényei Gábor ismertette a megjelentekkel. És ő nem a levegőbe beszélt, hiszen az általa gyártott bio kecskesajt 2008-ban az év bioterméke volt, s a Békésről származó portékákat ma már szívesen vásárolják az ínyencek és az őket megcélzó éttermek.
Az ökogazdálkodás elhivatottságot és komoly szakmai tudást igényel. Elsősorban az utóbbiban nyújt nagy segítséget tagjainak a közel két évtizedes múltra visszatekintő Békés és Környéke Biokultúra Egyesület (ennek a szervezetnek a tagjai a gyulai biogazdák is), amelynek történetéről Csarnai Erzsébet tartott előadást. A lelkes termelők kezdeményezésére létrejött szervezet a képzésen túl a közös megjelenést is segíti míves kiadványaival, de Békésen biopiacot is szerveztek.
Ami nem is annyira egyszerű feladat. Legalábbis ez derült ki Czank Dóra, a Körösök Völgye LátogatóKözpont vezetője beszámolójából, aki a békéscsabai biopiac hatósági engedélyeztetésének hosszú történetével kezdte előadását. Ám minden jó, ha a vége jó – tartja a mondás, s esetünkben a vége jó lett: Békéscsabán folyamatosan növekvő érdeklődés mellett működik szombatonként a biopiac a Ligetben.
A magyar biokultúra egyik meghatározó alakja dr. Márai Géza, a Szent István Egyetem professzora. Nagyívű előadását most is érdeklődve hallgatták a résztvevők, hiszen olyan kérdéseket feszegetett, hogy miért is nem erősödik a világ más részeihez hasonlóan a magyar ökogazdálkodás, miért csökkennek a támogatások, hogyan körözte le a szomszédos Románia néhány röpke év alatt a magyar biotermelést? Előadása záró részében a határmenti potenciális értékesítési területeklet elemezte tételesen, megállapítva, hogy komoly lehetőségek vannak az együttműködésben.
A konferencia záróelőadásában Dancs László az ökogazdálkodás termelési és kereskedelmi szerkezetében bekövetkezett változásokról beszélt, amely egyértelműen a multinacionális vállaltok megjelenésének eredménye. Ma már a multik uralják az ökobiznisz meghatározó részét. A jelenlévőket talán az lepte meg legjobban, hogy az „ökomultik” tulajdonosi körében megtalálhatók a legnagyobb vegyszer- és fegyvergyártók ugyanúgy, mint a génmódosított termékek előállításával foglalkozó óriáscégek.
