A másik „szál”, amely összekapcsolja Than Mórt és városunkat, egy örvendetes esemény volt. Történt ugyanis, hogy a gyulai vármegyeházán található arcképcsarnokot egy újabb, az 1876. január 28-án elhunyt Deák Ferencet ábrázoló portréval akarták kiegészíteni. Békés vármegye Törvényhatósági Bizottsága már bő egy héttel a „haza bölcsének” halála után, 1876. február 7-én elhatározta, hogy megfesteti annak arcképet. A képmás elkészítésével pedig az akkor már neves fővárosi művészt, Than Mórt bízták meg. Than a következő év tavaszára el is készült az egész alakos olajképpel. A vármegyei számvevőszék ugyanis 1877. május 13-án utasítást adott ki „a Deák Ferencz arczképének megszerzése végett kiküldött bizottságnak” a „beszerzett arczkép bemutatására”.
A gyulai vármegyeháza arcképcsarnokából származó portrék nagy része azonban ma már nem fellelhető, mivel 1944 és 1946 között a vörös hadsereg megyei katonai parancsnoksága működött az épületben, és ez a tény megpecsételte az itt található művészeti alkotások sorsát (is). Így – többek között – olyan festmények pusztultak, illetve tűntek el, mint Balló Ede Tisza István miniszterelnökről, Csabai Wágner József Ambrus Sándor főispánról, Stettka Gyula Terényi Lajos főispánról, id. Vastagh György I. Ferenc Józsefről és Vidovszky Béla Fábry Sándor főispánról készíttetett portréi. Ezek közé tartozott Than Mór Deák Ferencről festett arcképe is.
Említést érdemel még, hogy Than Mórnak számos más, Deák Ferencről készült portréját ismerjük. Ilyen például az, amelyet 1867-ben Vas vármegye és amelyet 1877-ben Tolna vármegye számára készített. Ugyancsak ő festette 1876-ban azt az olajképet, amely a Magyar Tudományos Akadémia képes termében ma is látható.
