Ferenczy Béni (1890–1967) Kossuth-díjas szobrászművész készített egy Petőfi-szobrot az 1948–49-es évben, amely igen sok vitát kiváltva nem kerülhetett az eredetileg szánt helyszínére, Milánóba. A vitát az váltotta ki, hogy a korszak nézete szerint a szobor nem felelt meg a heroikus költő-forradalmár mitizált alakjának a maga egyszerűségével, természetességével. Gyula városa megvásárolta ezt az alkotást, és 1960. március 15-én, éppen ötven éve állíttatta fel a Petőfi téren.
A szobor megítélése később átértékelődött, és ma az egyik legjobb Petőfi-szoborként tartják számon. Az évforduló tiszteletére a Tavaszi Fesztivál keretében egy páratlan kiállításra kerül sor a Gyulai Várszínház Kamaragalériájában. A március 23-án este 18.30-kor nyíló kiállításon Ferenczy Béni 15 akvarelljét tekinthetik meg, amely április 16-ig látható itt.
A Dunakanyart, a Balatont, Szentendrét bemutató expresszionisztikus tájképek Ferenczy Béni kiváló ábrázolókészségét jelenítik meg. A Nagybányán, Firenzében, Párizsban, Moszkvában tanult mester 1919 után többnyire Bécsben élt. A II. világháború után települt haza, és ezután Szentendrén alkotott, ahol főleg szobrokat, kisplasztikákat és akvarelleket készített. 1945–50 között a képzőművészeti főiskolán is tanított. 1956-ban egy betegség következményeként lebénult a fél oldala, így ettől kezdve haláláig bal kézzel dolgozott. A páratlan gyulai Ferenczy-kiállítás anyagát a Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága Ferenczy Múzeuma (Szentendre) bocsátotta a Gyulai Várszínház rendelkezésére.
