Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Kurdi Viktor emlékeztetett: több mint 120 olyan víziközmű-rendszer volt nyáron az országban, ahol műszaki meghibásodások nélkül vízhiányos állapot állt be.
Mint mondta, a konferencián többek között arra keresik a választ, hogy melyek azok a feltételek, amelyek ahhoz kellenek, hogy magas színvonalú, egyúttal biztonságos legyen a víziközmű-szolgáltatás. Hozzátette: ehhez nemcsak a mindenkori üzemeltetés és karbantartás fedezetét kell biztosítani, hanem a felújítások és a pótlások költségeire is fedezetet kell találni.
Közölte: idén 150 milliárd forintot tett ki az a költségvetési forrás, amelyet utóbbiakra fordíthattak a szolgáltatók.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Az ágazat szereplői azt szeretnék, ha kiszámítható lenne a rendszer, és hosszú távra tervezhetnének. Ehhez az kell, hogy – a korábbi gyakorlattal ellentétben – ne évente, hanem évekre előre megkapják a minisztériumtól a sarokszámokat.
Ugyancsak kihívást jelent, hogy a bérszínvonal miatt „nem vonzó” a szektor a munkaerőpiacon, ezen is szeretnék változtatni – ismertette.
Arra a kérdésre, hogy a többletforrások biztosításához szükség lesz-e a szolgáltatási díjak emelésére, kifejtette: a működéshez szükséges források egyharmadát a lakosság, egyharmadát a vállalkozói, ipar és intézményi szektor fizeti, a maradék egyharmadot pedig a költségvetési forrás jelenti. „A mindenkori kormányzat feladata, hogy a társadalmi igazságosság és a természeti erőforrások védelmének elvei mentén meghatározza ezek arányát” – jelentette ki, hozzátéve, hogy számukra is a 2027-es költségvetés elfogadásával válik egyértelművé, hogy milyen számokkal tervezhetnek.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Az esemény megnyitóján Szabóné Mihályfi Mónika, a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal (MEKH) víziközmű-ágazatért felelős vezetője elmondta: előkészítették a szolgáltatási díjakra vonatkozó javaslatukat a minisztérium számára. Jelezte: a vezetőváltáson átesett hivatal továbbfejlesztené az árszabályozási teljesítménymutatók rendszerét, és előmozdítaná az energiasemlegességet.
Szeverényi György, az Alföldvíz Zrt. vezérigazgatója emlékeztetett: a rendszerváltás előtt mindössze két olyan város volt az országban, ahol nem megyei víziközmű-szolgáltató biztosította a szolgáltatást, Budapest és Gyula. A fürdővárosban 2023-ban született döntés arról, hogy a szolgáltatás átkerül az Alföldvízhez.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Kónya István, Gyula város alpolgármestere köszöntőjében többek között felidézte: annak érdekében, hogy az ivóvíz arzéntartalma a városban megfeleljen a szigorított uniós előírásoknak, a 2010-es évek elején új kutakat fúrtak az eleki vízbázisnál, a Gyula és Elek ivóvízminőség-javító projekt keretében. Azóta is egészséges vízhez juthatnak a városban élők – emelte ki.
























