Hol volt az új Tiszás politikai elit? Még egyszer a vasárnapi holokauszt-megemlékezésről.
A tények tükrében is az a szomorú valóság, hogy Diósi Lajos hibás döntést hozott akkor, amikor felrúgta a Gyula Város Önkormányzatával addig jól működő partnerséget. Mint ismeretes, Diósi úr a tragikus történelmi esemény közösségi emlékezetéhez méltatlan személyt kért fel Bod Tamás propagandista személyében.
Részletesen megindokoltam, hogy ennek következtében miért vált lehetetlenné az, hogy azon a megemlékezésen részt vegyünk. Ezért több Tiszás közszereplő és fórum bírált bennünket. Mikóné Hirth Beáta képviselő egyenesen számonkért ezért a testületi ülésen és előírta volna nekem, hogy melyik megemlékezésen vegyek részt. Emellett Tiszás felületeken terjesztettek egy felhívást, amelyben megvádoltak bennünket azzal, hogy „kicsinyes politikai érdekek miatt” maradunk távol a Diósi úr-féle megemlékezésről (amire egyébként meghívót sem kaptunk!).
Én akkor is jelen voltam a megemlékezésen, amikor még nem voltam polgármester. Most is leróttam kegyeletemet a tragikus sorsú gyulai zsidó közösség emléke előtt, amikor vasárnap délelőtt elmentünk a gyulai izraelita temetőbe Alt Norbert és Kónya István alpolgármesterekkel és Kiss Szabolcs képviselőtársunkkal.
A híradások valamiért nem tértek ki arra, hogy a Diósi úr-féle megemlékezésre nem csak mi nem mentünk el a gyulai közszereplők közül. Térségünknek három Tiszás országgyűlési képviselője van, közülük ketten gyulaiak, így Pásztor Anett képviselő asszony és Ráki Zsolt képviselő úr. Egyikük sem vett részt a vitát kiváltó megemlékezésen, de nincs hír arról se, hogy más formában, más időpontban lerótták volna kegyeletüket a holocaust gyulai zsidó áldozatai előtt.
Az önkormányzat képviselő-testületében két képviselő köthető a Tisza Párthoz, dr. Sióréti Gabriella és Mikóné Hirth Beáta. Egyikük sem vett részt a vitát kiváltó vasárnapi megemlékezésen. Nincs hír arról sem, hogy a két képviselő asszony más formában lerótta volna kegyeletét a holocaust gyulai zsidó áldozatai előtt.
Az teljesen elképzelhetetlen, hogy az öt Tiszás közszereplő közül nem ért rá senki vasárnap délben meghallgatni Bod Tamás szónoklatát.
Ezért két kérdés adódik. Azért maradtak távol, mert ők is helytelenítik azt, hogy Diósi Lajos felrúgta az önkormányzattal hét éve jól működő partnerséget? Vagy egyenesen azért maradtak távol, mert kínos nekik Bod Tamás propagandista személye, ezért nem akartak közösséget vállalni vele? Ez esetben megértem a megemlékezésről való távolmaradásukat, bármelyik válasz is a helyes. Őszintén bízom ugyanakkor abban, hogy a jövőben helyreáll a konszenzuson alapuló együttműködés, mert a tragikus sorsú gyulai zsidóság emléke erre kötelez valamennyiünket.
És még egy megjegyzés: a Gyulai Hírlap fotógalériáját nézegetve feltűnt, hogy sok ismert gyulai polgár, akik az elmúlt évtizedekben rendszeres résztvevői voltak a megemlékezésnek, most nem mentek el. Ennek is üzenetértéke van. Szélsőséges, megosztó személy nem szónokolhat egy fájdalmas történelmi tragédiára emlékező eseményen, mert szükségszerűen nem jelenítheti meg azt a társadalmi egységet, amelyet a tragikus sorsú gyulai zsidó közösség emlékezete megkíván.
Amennyiben Diósi Lajos úr a jövőben vissza kíván térni az egymás kölcsönös tiszteletén alapuló konszenzuális együttműködéshez, úgy számíthat rám, számíthat a gyulai városvezetésre.
