Ez az általános szabály azonban számos kivételt ismer, amelyek eltérő – jellemzően rövidebb – elévülési időt írnak elő.
Például:
• A telekommunikációs (elektronikus hírközlési) szolgáltatások – ideértve a mobiltelefon-előfizetést, vezetékes telefont, internetet, kábeltévét és hasonló díjakat – tartozásainak elévülési ideje jelentősen rövidebb – 1 év – az általános polgári jogi szabályoknál. Ez sok adós számára „mentőöv” lehet régi tartozásoknál, de a szolgáltatók számára gyors cselekvést követel meg.
• Munkajogi igények (pl. bérkövetelések) 3 év alatt évülnek el.
• Közüzemi szolgáltatások – áram, gáz – díjai szintén rövidebb határidő alá eshetnek. 2018-ig: 2 év, 2019-től 2023. augusztus 31-ig: 3 év, 2023. szeptember 1-től: 5 év (az általános szabály érvényesül, a speciális rövidebb időt hatályon kívül helyezték a 2023. évi XXIX. törvénnyel).
Kivétel: Ha a tartozás nem a szolgáltatás díjából ered (pl. készülékvásárláshoz kötött részletfizetés, hitel), akkor az általános 5 éves elévülési idő érvényesül!
Fontos megjegyezni, hogy 2025-ben a villany- és gázszámlák többsége már az 5 éves általános idő alá esik, ami meghosszabbítja a szolgáltatók behajtási lehetőségét a friss tartozásoknál.
Az elévülés kezdő időpontja
• A követelés esedékessé válásának napjától indul (pl. a számla fizetési határidejének lejárta).
• Hibás teljesítés vagy késedelem esetén: a hiba bekövetkeztétől vagy észlelhetőségétől.
A végrehajtást kérő követeléséről a 8. pontban szerezhetünk információt. Itt kerül feltüntetésre az érvényesített követelés jogalapja (pl. kölcsön) a jogviszony létrejöttének ideje, valamint a követelés lejárta, ez utóbbi fontos dátum, ugyanis innentől számolhatjuk a követelés elévülésének az idejét.
A bírósági végrehajtásról szóló törvény szerint „A végrehajtási jog a végrehajtandó követeléssel együtt évül el.” Ez azt jelenti, hogy a végrehajtási jog elévülési ideje azonos az alapkövetelésével – így ha az alapkövetelés rövidebb idő alatt évül el (pl. 1 év), a végrehajtási jog is ezzel a rövidebb határidővel évül el. A végrehajtási jog elévülését bármely végrehajtási cselekmény megszakítja, és az elévülés újrakezdődik.
Mi szakítja meg az elévülést?
• Tartozás elismerése (pl. részletfizetési kérelem, írásbeli nyilatkozat).
• Jogosulti jogérvényesítés (pl. fizetési meghagyás indítása, peres eljárás).
• Végrehajtási cselekmények (felszólítás, foglalás, árverés stb.).
• Nem szakítja meg: Egyszerű szolgáltatói felszólító levél (új Ptk. óta).
Az eljárás rendje a következő:
• Az adós a végrehajtónál hivatkozik az elévülésre (Vht. 41. §) és átadja azt, vagy postán (tértivevényes levéllel!) megküldi kérelmét.
• A végrehajtó felhívja a végrehajtást kérőt nyilatkozattételre (15 napos határidő).
• Ha a végrehajtást kérő elismeri az elévülést és megfizeti a költségeket, az eljárás befejeződik.
• Ha a végrehajtást kérő elmulasztotta a nyilatkozatot, vagy elismerte ugyan az adós állítását, de a felhívásban megjelölt összegeket nem fizette meg, a végrehajtó az ügyet beterjeszti a végrehajtást foganatosító bírósághoz. A végrehajtás megszüntetésének ebben az esetben nincs helye!
• Amennyiben a végrehajtást kérő nem ismeri el az adós állítását, az adós a végrehajtás megszüntetése iránt pert indíthat a végrehajtást elrendelő bíróságnál (ha pedig a végrehajtást nem járásbíróság rendelte el, az adós lakóhelye szerinti járásbíróság az illetékes). A perben az adósnak kell bizonyítania az elévülés bekövetkeztét (pl. hogy az utolsó végrehajtási cselekmény óta eltelt a határidő, vagy már eleve elévül követelésre indult meg a végrehajtás!).
• A bíróság megszüntetési perben köteles vizsgálni, hogy a végrehajtás alatt bekövetkezett-e az elévülés, ami a végrehajtási eljárás megszüntetését eredményezi.
FONTOS! A Kúria elvi határozata szerint a végrehajtási lappal elrendelt végrehajtás esetén NEM hivatkozhat arra az adós, hogy már a fizetési meghagyás kibocsátása előtt elévült a tartozása! A végrehajtás elrendelése előtt bekövetkezett elévülést kizárólag a végrehajtási záradék alapján elrendelt végrehajtás esetén vizsgálja a bíróság! ( Pp. 528.§.(2) bekezdés)
• Amennyiben a bizonyítási eljárás eredményeként megállapítható az elévülés ténye, a végrehajtási eljárás végzéssel megszüntetésre kerül!
• Érdemes a keresetben kérni a végrehajtás felfüggesztését is a per jogerős elbírálásáig!
A Kúria számos eseti döntésben és jogegységi határozatban foglalkozott azzal, hogy mikor szakad meg az elévülés végrehajtási cselekménnyel, illetve mikor szüntethető meg a végrehajtás elévülés miatt. Közvetlenül végrehajtható közjegyzői okirat alapján indult végrehajtásnál a Kúria megállapította, hogy a követelés végrehajthatóvá válása után kizárólag végrehajtási cselekmények szakíthatják meg az elévülést. Nem elegendőek a általános elévülést megszakító okok (pl. írásbeli felszólítás). Ez az ügy alapja volt a későbbi jogegységi eljárásnak, és gyakran hivatkozzák rövidebb elévülési idejű követeléseknél (pl. Telekom-díjak).
A bírói gyakorlat (pl. Kúria eseti döntései, BH-k) hangsúlyozza, hogy a végrehajtási cselekmény fogalma tág: nemcsak a foglalás vagy árverés, hanem a folytatási kérelem vagy akár eredménytelen intézkedés is megszakíthatja az elévülést, ha az az eljárás előbbre vitelére alkalmas. Az eltérő elévülési idők különösen kockázatosak a végrehajtást kérők számára: egy közüzemi vagy Telekom-díj végrehajtása esetén a rövidebb határidő miatt gyorsabban bekövetkezhet az elévülés, ami az adós számára „menekülési útvonalat” nyithat egy hosszú évekig húzódó eljárásból. Ugyanakkor az adósoknak is óvatosnak kell lenniük: az elévülésre nem hivatalból figyel a bíróság vagy végrehajtó, arra hivatkozni kell, különben a végrehajtás folytatódhat.
Összefoglalva, az eltérő elévülési idők a végrehajtási eljárásokban nem csupán elméleti különbségek, hanem gyakorlati fegyverek: az adósok számára lehetőséget adnak a végrehajtás megszüntetésére, míg a jogosultaknak állandó éberséget követelnek meg a cselekmények foganatosításában. A jogalkotó ezzel egyensúlyt teremt a jogosulti érdekek és a jogbiztonság között, de a gyakorlatban gyakran peres vitákhoz vezet – izgalmas bizonyítási harcokkal a bíróságok előtt. Ezek a döntések rávilágítanak arra, hogy az eltérő elévülési idők esetén az adósoknak gyorsan kell cselekedniük az elévülés hivatkozásával (Vht. 41. § szerinti eljárás, majd per), míg a jogosultaknak rendszeres végrehajtási cselekményeket kell tenniük a megszakításhoz. Az adósok mindig ellenőrizzék a számla esedékességét és az utolsó cselekmény időpontját! Ne ismerjék el a tartozást, ne fizessenek részletet, illetve időben mondjanak ellen a fizetési meghagyásnak! Amennyiben konkrét ügyben érintett, érdemes jogi szakemberrel (ügyvéddel) konzultálni az iratok átnézésével, mert az átmeneti szabályok miatt könnyen tévedhetünk a határidők számításában!
***
• Duna House Gyula
• 5700 Gyula Bartók Béla utca 2.
• Telefon: 06-30/281-2323
• E-mail: gyula@dh.hu
• Weboldal: www.ingatlanvasarlas.com
• Facebook: Duna House Gyula
