Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Erkel Ferenc 182 évvel ezelőtt, 1844. június 15-én nyerte meg a Himnusz megzenésítésére kiírt pályázatot, és 1893. június 15-én hunyt el. Az évfordulókra három eseménnyel emlékezett az Erkel Ferenc Társaság. A Gyulai Várfürdőben megkoszorúzták Szőke Sándor szobrászművész egész alakos Erkel-szobrát, az Erkel Ferenc Művelődési Központban felavatták a szatmárnémeti Aurel Popp Művészeti Szaklíceum végzős diákja, Farkas Hannelore által készített Erkel-grafikát, míg a zeneszerző szülőházában bemutatták az egyik ablaktáblára felkerült, nyomtatott családfát, majd Áchim Erzsébet zongoraművész, a társaság elnökségi tagja adott kamarakoncertet.
Somogyváry Ákos karnagy, Erkel-leszármazott, a társaság elnöke a családfa kapcsán felidézte, D. Nagy András és Márai Sándor gyulai helytörténészek 1991-ben készítették el az első, papíralapú verziót, amely az általuk jegyzett, Az Erkel család krónikája című kötet mellékleteként jelent meg. A könyv második kiadása kiegészített családfával látott napvilágot 2009-ben.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Az elnök elmondta, az Erkel Ferenc Emlékházban is látható volt a családfa az épület felújítása előtt; a közelmúltban többen is jelezték, hogy szeretnék, ha újra kikerülne a kiállítótérbe. Mivel az első verzió óta „nagyjából másfél generáció született meg”, és sokan elhunytak a leszármazottak közül, úgy döntöttek, a kihelyezés előtt aktualizálják azt – tette hozzá.
A munkában Somogyváry Ákos mellett az Erkel-társaság három tagja vett részt: az elnök felesége, Varsányi Erika, harmad-unokatestvére, Nagy Mariann és annak édesapja, Nagy Sándor. A digitális szerkesztő Duklai József volt, akit munkájáért a társaság tiszteletbeli tagjává választottak. A kivitelezés az Europrinting Kft. támogatásával valósult meg.
Mint megtudtuk, a családfán külön színnel jelölték az egyenes és az oldalági leszármazottakat, és azt is jelezték, kik léptek művészi, zenei pályára. Az elnök kiemelte, a 165 személy közül 35 ilyen ember van, vagyis nagyjából minden ötödik Erkel utód tartozik ebbe a körbe.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
A família 1806-ban költözött Gyulára a Wenckheim-dinasztia grófi ágát alapító Wenckheim Ferenc hívására. Erkel Ferenc apja, ifj. Erkel József kántortanító és orgonista volt, a nagyapa, id. Erkel József zenész, a dédnagyapa pedig zenemester. Érdekesség, hogy a Himnusz megzenésítőjének énekes, zongorajátékos felesége, Adler Adél is muzsikásdinasztiából származott, egyik felmenője volt Istvánffy Benedek, a győri székesegyház muzsikusa. A család öt gyermeke szintén zenével foglalkozott – ismertette lapunknak az elnök.
Arról is említést tett, hogy a nyomtatott családfa a budakeszi Erkel Ferenc Művelődési Központ, valamint a budapesti Erkel Gyula Zeneiskola falára is kikerül, és a tervek szerint a Magyar Zene Házába is eljuttatja az Erkel-társaság. Az intézmények a digitális változatot is megkapják, így a jövőben könnyebb lesz majd aktualizálni a leszármazottak körét.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Somogyváry Ákos azt is elmondta, hogy a gyulai művelődési központ Bánk bán terme mellett helyet kapó grafikát A mi Erkelünk című film márciusi, szatmárnémeti bemutatóján ajándékozták társaságuknak; az alkotást az EDÜ-n is bemutatták. A leleplezésen online jelen volt a fiatal alkotó, valamint felkészítő tanára, Király Gabriella és iskolájának igazgatója, Julia Nichita Sulyok.
A június 16-i programok sorát Áchim Erzsébet kamarakoncertje zárta, ahol Erkeltől és néhány kortársától csendültek fel zongoradarabok.
A művész hangsúlyozta, különösen felemelő érzés számára, hogy Erkel Ferenc szülőházában léphet fel. Hozzátette, Gyulán méltó módon ápolják a zeneszerző emlékét.
