A „várvárosi” gárda az év végi hullámvölgynek köszönhetően a tabella harmadik helyéről mehetett pihenőre, ám ennél aggasztóbb volt az a hét pontnyi különbség, amellyel az éllovas együttes vezette a bajnokságot.
Az NB III.-as gárdákra igencsak hosszú szünet várt, hiszen a november végi fordulók után a mezőny márciusban rúgott először labdába. A gyulai keret ennek ellenére korán elkezdte a felkészülést a tavaszi párharcokra, hiszen eltökélt szándéka volt, hogy amíg esélye van a bajnoki cím megszerzésére, addig versenyt fut riválisaival.
A fürdővárosi alakulat ennek jegyében kezdte meg az alapozást, a csapat tagjai január 5-től egyéni edzésekkel kezdték a felkészülést, majd a keret január 22-én, a csapatszintű edzésekkel folytatta a programot. Az együttes felkészülési mérkőzésekkel is próbálta lendületbe hozni játékát, emellett pedig egy rövid edzőtábort is beiktattak a szakemberek.
A gyulaiak kiváló felkészülés után magabiztosan és egységesen várták a bajnoki nyitányt. A csapategységet az is erősítette, hogy a fürdővárosi keret csak két helyen változott a szünetben. Távozott a csapattól Pintér Norbert, aki visszavonult a labdarúgástól, az érkező oldalon pedig Papp Dániel neve szerepelt, a fiatal védő külföldi játék után érkezett a gyulai védelembe.
Ekker Attila a pontvadászat startja előtt hangsúlyozta, az őszi harmadik hely nem változtatott az év elején kitűzött célon, továbbra is a bajnoki cím lebeg a csapat szeme előtt. Az együttes háza táján egy új szlogen is napvilágot látott, amely valahogy így hangzott: „Nekünk minden mérkőzés egy döntő, de most mi vagyunk az üldözők, most nekik kell félniük az esetleges a hibázástól.”
A gyulai gárda ennek megfelelően kezdte a tavaszt, hiszen az első négy találkozóját megnyerte (Dunaharaszti MTK 1-2, Martfűi LSE 3-0, Szegedi VSE 0-4, Békéscsaba 1912 Előre II. 0-5), így közelebb is lépett ellenfeleihez.
Ekker Attila vezetőedző ekkor kiemelte, csapatának sikeres szereplésében kulcsszerepet játszik, hogy a keret tagjai közül ebben a négy fordulóban szinte mindenki rendelkezésre tudott állni, így teljes kerettel tudott az együttes készülni és a mérkőzéseken is így tudott felállni, mindenki felépült a rajtra, csupán az eltiltott játékosokat nem tudták a szakemberek pályára küldeni.
– Ez az őszi szezonban nem volt elmondható. Ez pedig a variációs lehetőségek terén óriási segítség. Sokkal nagyobbak voltak a merítési lehetőségeink, a játékosok pedig éltek a lehetőséggel és rendszeresen úgy szálltak be, hogy rá tudtunk erősíteni az aktuális párharcra – nyilatkozta a Gyulai Hírlapnak a vezetőedző.
A „várvárosi” keret a folytatásban sem vett vissza lendületéből, újabb öt győzelmet és egy döntetlent szerezve (Budapest Honvéd FC II. 1-0, BKV Előre 0-5, ESMTK 1-1, Hódmezővásárhelyi FC 1-2, III. Kerületi TVE 2-0, Tiszaföldvár SE 0-4) ért el a szezon legfontosabb mérkőzéséhez, a Monor SE elleni hazai párharchoz.
