A fenntartható turizmus és a kulturális örökség védelme témájában szervezett nemzetközi találkozóra 2025. június 6–7-én került sor a történelmi Komárom városában, Szlovákiában. A SUSCOMNET-projekt (projekt azonosító: 101138675) eseményén elismert szakértők, kutatók, oktatók és turisztikai szakemberek vettek részt.
A kétnapos program a helyi turisztikai látványosságok megtekintésével indult, lehetőséget biztosítva a résztvevők számára a régió kulturális és történelmi értékeinek közvetlen megtapasztalására. Ezt követően egy intenzív konferencianap zajlott előadásokkal és szakmai vitákkal, amelyek a kulturális örökség megőrzése és a felelős turizmusfejlesztés közötti összefüggéseket vizsgálták közép-európai kontextusban.
Az esemény célja a kulturális örökség és a turizmus kölcsönösen erősítő kapcsolatainak feltárása volt, különös tekintettel a helyi bevált gyakorlatok és innovatív stratégiák bemutatására. A program lehetőséget teremtett az önkormányzati, tudományos és civil szereplők számára, hogy együttműködő szemléletben keressenek válaszokat arra, miként fejleszthető gazdaságilag életképes, társadalmilag igazságos és ökológiailag felelős turizmus, különösen a kulturális örökséggel érintett településeken.
A konferenciát Komárom város polgármestere, Keszegh Béla, valamint Gyula város önkormányzati képviselője, Szilágyi Teréz nyitotta meg. Köszöntőjükben hangsúlyozták a régiók közötti együttműködés és a kulturális párbeszéd jelentőségét. A nyitó gondolatok előrevetítették a nap szakmai tartalmát, amely szilárd elméleti alapokra épült, gyakorlati esettanulmányokkal és inspiráló kezdeményezések bemutatásával egészült ki.
Hajnal Edit projektkoordinátor „Fenntartható városok – Fenntartható közösségek” című nyitóelőadásában a fenntarthatóság városi dimenzióját vizsgálta, bemutatva, miként válhatnak a kis- és középvárosok a zöld átmenet kulcsszereplőivé. Kiemelte, hogy a fenntartható közösségek nem csupán környezetbarát infrastruktúrát jelentenek, hanem olyan társadalmi rendszereket is, amelyek az aktív állampolgári részvételen, a közösségi tudatosságon és az értékalapú fejlődésen alapulnak. Előadása hangsúlyozta a stratégiai gondolkodás és a partnerségek jelentőségét.
A Gyulai TDM Szervezetet képviselő Onofer Eszter „Gyula, a történelmi fürdőváros” című előadásában Gyula példáján keresztül mutatta be, miként integrálható a történelmi örökség, az egészségturizmus és a modern turisztikai szemlélet a fenntartható desztinációfejlesztésbe. Rámutatott arra, hogy a turizmus Gyulán nem csupán gazdasági motor, hanem a városi identitást formáló erő is, amelyben a helyi közösség tudatos szerepet vállal. Hangsúlyozta, hogy a fürdőkultúra, a gasztronómia és az örökségmegőrző rendezvények egyaránt a fenntartható élményturizmus eszközei.
Baranyai Tamás okleveles orvosi biotechnológus „Fenntartható ökoturizmus” című előadásában az ökoturizmus tudományos és etikai alapjait elemezte. Kiemelte, hogy az ökoturizmus nem pusztán természetjárás, hanem rendszerszemléletű megközelítés, amely figyelembe veszi az ökoszisztémák terhelhetőségét, az élőhelyek védelmét és a látogatók szemléletformálását. Az ismertetett példák – például alacsony környezeti terheléssel járó túrák védett területeken – egyértelműen bizonyították, hogy a turizmus fejlesztése csak a természet tiszteletben tartásával lehet valóban fenntartható.
A Nyitrai Egyetem kutatója, Kristína Pančíková „A fenntartható fejlődés integrálása kiválasztott szlovákiai múzeumokban és galériákban” című előadásában a kulturális intézmények szerepét vizsgálta a fenntartható fejlődés előmozdításában. Rámutatott, hogy a múzeumok és galériák nem csupán a tudásátadás színterei, hanem gazdasági, társadalmi és környezeti felelősséggel bíró intézmények is. Példái között olyan gyakorlatok szerepeltek, ahol az energiahatékonyság, a hulladékcsökkentés és a közösségi részvétel intézményi célként jelenik meg.
Dr. Szilágyi Tamás „Fenntartható turizmus: greenwashing és innovatív helyi megoldások” című előadásában a „greenwashing” jelenségének kritikai elemzését kapcsolta össze hiteles, innovatív gyakorlatok bemutatásával. Nyugat-európai városok példáin keresztül szemléltette, hogy az átlátható, közösségalapú és technológiailag támogatott fejlesztések valódi zöld átalakulást eredményezhetnek a turizmusban. Kiemelte a tudatos turista szerepét is, hangsúlyozva, hogy a fenntarthatóság nem kizárólag a szolgáltatók, hanem a fogyasztók felelőssége is.
Dr. Andrej Ozimy „A komáromi erőd múltja, jelene és jövője” című előadásában az erőd kulturális és stratégiai jelentőségét mutatta be, valamint a történelmi örökség kortárs hasznosításának lehetőségeit. Az erőd nem csupán múzeumi térként értelmezhető, hanem fesztiválhelyszínként, közösségi központként és oktatási platformként is. A tervezett fejlesztések célja az „élő örökség” koncepciójának megvalósítása, amely egyszerre szolgálja az identitás megőrzését, a gazdasági fejlődést és a közösségi kohézió erősítését.
Dr. Beke Szilvia, a Gál Ferenc Egyetem dékánhelyettese bemutatta az egyetemi képzési programokat, valamint ismertette, miként integrálódnak a fenntarthatósági szempontok az oktatásba. A turizmusmenedzsment, a kulturális örökségvédelem és a közösségi animáció interdiszciplináris megközelítése lehetővé teszi, hogy a hallgatók ne csupán gyakorlati tudást, hanem felelős szemléletet is elsajátítsanak.
Szénássy Tímea „A Duna Régió Turisztikai Desztinációmenedzsment tevékenységeinek bemutatása” című előadásában hangsúlyozta, hogy a Duna régió turisztikai térségként való sikeres működtetése a helyi értékek és a regionális együttműködések összehangolásán alapul. Példái – természeti értékek, örökségi helyszínek, helyi termékek – azt mutatták, hogy az értékalapú márkaépítés valóban fenntartható turizmuspolitikát eredményezhet.
Sztojkó József „Fenntartható turizmus és kulturális örökségvédelem – Zrenjanin város bemutatása” című előadásában szerbiai példán keresztül mutatta be, miként alakíthatók ki olyan turisztikai stratégiák, amelyek egyidejűleg szolgálják az örökségvédelmet, a gazdasági megújulást és a társadalmi befogadást. Kiemelte a város multikulturális örökségének turisztikai potenciálját.
Jelenfi Péter „A kulturális örökség, mint erkölcsi és társadalmi tőke” című filozófiai megközelítésű előadásában rámutatott, hogy a kulturális örökség nem csupán tárgyi vagy történeti erőforrás, hanem erkölcsi és társadalmi tőke is. Értelmezése szerint az örökség nem pusztán megőrzendő múlt, hanem a közösségi kohézió, az identitás és az erkölcsi iránytű formáló ereje.
Jana Pémová „Slow Food – Earth Market Karva” című záróelőadásában bemutatta a karvai Earth Market gyakorlatát, ahol a fenntartható élelmiszer termelés és a helyi közösségek bevonása találkozik az ökoturizmussal. A piac nem csupán gasztronómiai attrakció, hanem a helyi identitás erősítésének eszköze is, amely hozzájárul a gazdasági megújuláshoz és a látogatók tudatosságának növeléséhez.
A konferencia nemcsak elméleti szinten tárgyalta a fenntarthatóság és az örökségvédelem kérdéseit, hanem konkrét esettanulmányokon keresztül a lehetséges megoldásokat is bemutatta. Az esemény hozzájárult a regionális párbeszéd elmélyítéséhez, a tudásmegosztás erősítéséhez, és megalapozta a hosszú távú, fenntartható együttműködés feltételeit.
- Web: www.sucomnet.com
- Facebook: https://www.facebook.com/profile.php?id=61570502368306
- YouTube: https://www.youtube.com/@SUSCOMNETproject
A „Fenntartható turizmus és kulturális örökségvédelem” című esemény a SUSCOMNET-projekt keretében valósult meg, az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökség támogatásával, a „CERV-2023-CITIZENS-TOWN-NT” program részeként, a 101138675 számú támogatási megállapodás alapján.
Gyula, 2025. június 9.
Hajnal Edit
projektkoordinátor
