Gulyás Balázs elnök és Dux László rektor
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Dux László az egyetem és a fürdővárosi önkormányzat közös rendezvényén kiemelte, hallgatóik száma néhány év alatt ezerről több mint háromezerre emelkedett, csak a gyulai karon néhány százról több mint hétszázra. Hozzátette, a közel 300 százalékos növekedés jóval meghaladja az országos 20-30 százalékos emelkedést.
Kifejtette, mindez az oktatók mellett az infrastruktúrájukat is kihívás elé állítja, ezért is nagy öröm számukra, hogy megújulhatott a gyulai kar épülete.
Aláhúzta, a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózattal kötött együttműködés oktatóik, kutatóik tudományos lehetőségeit is kibővíti.
A rektor beszédében arról is szólt, hogy Gyula „jó gazdája” az egyetemi karnak; a város támogatja a tehetséggondozást, és mindent megtesz azért, hogy a helyi közép- és felsőfokú oktatás eredményes legyen.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Gulyás Balázs rámutatott, a fiatal, szegény délkelet-ázsiai „kistigrisországok” és Izrael az elmúlt néhány évtizedben „olyat tettek le az innováció- és a tudománypolitika asztalára, amit addig nem látott a világ”; behozták a nagy nyugati országok technikai előnyét, és sok esetben elébük is vágtak. Őket követték a nagy ázsiai országok, Kína, India, Indonézia, Malajzia, Japán, amelyek szintén a nyugatitól eltérő koncepciót képviselve „jutottak a csúcsra”.
A Széchenyi-díjas neurobiológus kifejtette, ezekben az országokban a gazdasági fejlődést és az emberek egyéni jólétét állították a tudománypolitika középpontjába, de „az alapkutatás terén is ők tették a legnagyobb felfedezéseket”.
Hangsúlyozta, Magyarországon ezt a „tigrisországokra” jellemző, a társadalom által meghatározott nagy célok, kihívások megválaszolására koncentráló tudománypolitikai koncepciót kell ötvözni az egyéni kutatói kezdeményezéseket előtérbe helyező nyugati szemlélettel. Leszögezte, a kutatók felfedezéseinek eredményeit „azonnal be kell vinni az értékláncba”, hogy a társadalom, az egyének javát szolgálják.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Jelezte, a magyar kormány segítségével ebbe az irányba indultak el; „a magyar kutatási ökoszisztéma zászlóshajójának” számító HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat berkeiben 15 nagy kutatóközpont működik több mint 5000 munkatárssal, az innovációkat segítő saját cégekkel, a felfedezések gazdasági, közpolitikai szférába való átkerülését segítő pénzügyi támogatórendszerrel.
Kiemelte, a Gál Ferenc Egyetemmel kötött együttműködési megállapodás lehetőséget teremt arra, hogy kutatóik aktívan részt vegyenek közös projektekben, megosszák tudásukat, és hozzájáruljanak új, innovatív oktatási programok kialakításához. Emellett fontosnak tartják „a tehetségek bevonzását” is – tette hozzá.
Az elnök azt is mondta, dolgozni kell a várható élettartam és az egészségben eltöltött évek számának kitolásán. A közös munka, amely során kiemelt figyelmet fordítanak az egészségtudomány és a prevenció területére, segíthet ebben.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Az együttműködés fontos pillére a doktori képzés létrehozása és működtetése a kutatói utánpótlás biztosítása érdekében. A megállapodás értelmében a két intézmény többek között hazai és nemzetközi képzéseket, tudományos és ismeretterjesztő műhelyeket, konferenciákat valósít majd meg.
A konferenciát megnyitó Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök, nagykancellár arra emlékeztetett, hogy kilenc évvel ezelőtt vette át a Szeged-Csanádi Egyházmegye az akkor „haldokló” gyulai felsőoktatási intézmény fenntartását, ekkor rendezték meg először a Gyulai Felsőoktatás Napját.
Becsei László, a Békés Vármegyei Központi Kórház főigazgató főorvosa kifejtette, „a magyar felsőoktatás évszázadok óta a nemzet szellemi erejének egyik legfontosabb pillére; egyetemeink és főiskoláink nemcsak a szakmai felkészültség átadásának helyszínei, hanem a kritikus gondolkodás, az innováció és a felelős állampolgári szemlélet bölcsői is”.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Hangsúlyozta, a mai, gyorsan változó világban, ahol a tudás nem statikus, hanem folyamatosan megújuló, a felsőfokú képzés jelentősége különösen felértékelődik. Mint mondta, alkalmazkodni képes, kreatív és felelősségteljesen gondolkodó szakembereket kell képezni, akik „nemcsak követik, hanem alakítják is a jövőnket”.
Felidézte, a vármegyei kórház 34 éve működik együtt a gyulai felsőoktatási intézménnyel; az egészségügyi szakdolgozók utánpótlásának folyamatos biztosítása érdekében „egymást segítve és erősítve jelennek meg szakmai és oktatási rendezvényeken”.
