Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
A regionális igazgató emlékeztetett: tavaly új alapfeladatot kaptak, meg kellett szervezniük, és működtetniük kell az alapellátási ügyeletet. Elmondta: Gyulán 2023. május 1-je óta mostanáig közel 3200 beteget láttak el, ez jelentős számnak tekinthető.
Jelezte: tovább szeretnék emelni az alapfeladatok ellátásának szakmai színvonalát, ezért idén elindítottak egy munkaidős alapskillképzést. Hozzátette: ez különösen azokon a mentőállomásokon lehet hasznos, ahol kevés olyan eset van, ahol kritikus állapotú beteget kell ellátni.
Aláhúzta: fontosnak tarják, hogy a lehetőségeikhez mérten javítsák a mentősök munkakörülményeit. Hozzátette: előzetes egyeztetések folytak a gyulai mentőállomás műszaki fejlesztéséről is, bíznak benne, hogy egy-két éven belül meglesz rá a forrás.
Leszögezte: mentőgépjárműparkjuk és mentéstechnikai eszközparkjuk megfelel az európai színvonalnak és a jogszabályban előírtaknak.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Görgényi Ernő polgármester az ünnepségen köszönetet mondott a város nevében a gyulai mentősöknek, hogy „magas színvonalon és hősies elkötelezettséggel végzik a munkájukat”.
„Küldetéstudat hiányában elképzelhetetlen, hogy valaki egy olyan stresszes és felelősségteljes hivatást válasszon, amelyet nehéz munkakörülmények között és nem a legmagasabb fizetési kategóriában kell végeznie” – fejtette ki.
Felelevenítette: Magyarországon az „embermentést” mint kötelezettséget még Mária Terézia írta elő törvényben. A Budapesti Önkéntes Mentő Egylet 1887. május 10-én alakult meg, Európában másodikként, Kresz Géza fővárosi kerületorvos kezdeményezésére. Ennek mintájára jött létre 1926-ban a helyi mentőegyletek összefogásával a Vármegyék és Városok Országos Mentő Egyesülete.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
A városvezető Scherer Ferencet idézve szólt arról is, hogy Gyulán 1925-ben alakult önkéntes mentőegyesület, 1928. augusztus 12-én pedig mentőkocsival felszerelt helyi fiókállomás hozott létre a vármegyék és városok országos mentőegyesülete, a várossal történt megállapodás alapján. A szolgálatot a városi tisztiorvos vezetésével a hivatásos tűzoltóság, illetve az önkéntes tűzoltóegylet tagjai látták el – ismertette.
Becsei László, a Békés Megyei Központi Kórház főigazgató főorvosa rámutatott: intézményük kiemelt tevékenysége, a sürgősségi betegellátás nem tudna zökkenőmentesen működni a mentősök munkája nélkül. Ezen a területen és az alapellátási ügyelet tekintetében is „kiváló az együttműködésük” – hangsúlyozta.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Az állománygyűlés végén elismeréseket adott át Zentay Attila és Schneider László állomásvezető mentőtiszt. Regionális igazgatói dicséretben részesültek kiemelkedő munkájukért Bakonyi József mentőtechnikus és Kiss Csaba gépkocsivezető. Elismerést kapott 35 éves munkájáért Csige János mentőtechnikus, 20 éves munkájáért Szilágyi Veronika mentőtiszt, 15 éves munkájáért Kilinkó László mentőápoló. Kiemelt Mentőtiszt címmel Schneider Lászlót és Horváth Attilát, Kiemelt Mentőápoló címmel Fodor Józsefet, Kiemelt Mentőtechnikus címmel Lipován Mihályt, Kiemelt Mentőgépkocsi-vezető címmel Szász Szabolcsot ismerték el. A mentőállomás közössége által alapított Mi Díjunkat Fenesi Attila és Leel-Őssy Tamás mentőtechnikusok kapták. Emléktárggyal köszönték meg a segítséget a mentőállomás támogatóinak, Szokolyai Zsoltnak, a Deo Volente Alapítvány kurátorának, Zsarnóczay Lászlónak és Zsarnóczay Lászlónénak, valamint Sarkadi Gábornak, a Körös Delta Vidéke Vadásztársaság elnökének. Ajándékot vehetett át a mentőállomásnak nyújtott segítségéért Szalai Ferenc és Ambrus György. Az eseményen gyulai mentőállomás munkatársai egy képpel lepték meg Zentay Attilát.
A mentők napját minden évben május 10-én ünneplik, arra emlékezve, hogy 1887. május 10-én létrejött a Budapesti Önkéntes Mentőegyesület, és 1948-ban megalakult az Országos Mentőszolgálat.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
