Dina Gábor, Gyulai Várfürdő főmérnöke és Kun Miklós ügyvezető igazgató
Fotó: Gyulai Hírlap – Súr Enikő
Elkészült a Gyulai Várfürdő tavaly felújított dögönyözős medencéjének ősi motívummal díszített térplasztikája, melynek közel százkilós, csepp alakú központi eleme a napokban került a helyére.
Dina Gábor, Gyulai Várfürdő főmérnöke emlékeztetett: a 349 köbméteres gyógyvizes medencét az 1970-es években rosszul tervezték meg, ezért átalakították a hidraulikáját, és újra is burkolták mintegy száz millió forint saját forrásból. Ebből az összegből készült el a térplasztika is, a munkával Szőke Sándor szobrászt bízták meg, aki a fürdőben található Erkel Ferenc-szobor alkotója is.
Fotó: Gyulai Hírlap – Súr Enikő
A szakember elmondta: a térplasztika motívuma, az élet virága nem csak a magyar népművészetben fedezhető fel, a világ minden pontján, Mezopotámiában, Egyiptomban, Tibetben és Görögországban is találkozhatunk vele.
– Sokaknak a görög matematikából lehet ismert, a görög filozófia szerint ugyanis az univerzum alapépítőkövei geometriai formákként kiszerkeszthetők az élet virága szimbólumból. Ezek a platóni testek: a tetraéder, az oktaéder, a hexaéder, az ikozaéder és a dodekaéder, melyek megfelelnek az egyes alapelemeknek is, a földnek, a tűznek, a víznek, a levegőnek és az éternek – fejtette ki.
Hozzátette: azért esett a választásuk az életet szimbolizáló motívumra, mert a medence rekreációs szerepet tölt be.
Fotó: Gyulai Hírlap – Súr Enikő
Szőke Sándortól megtudtuk, a térplasztika központi része a vízhez is kapcsolódó cseppforma, melyen hálózatszerűen fut végig az élet virága motívum. A lebegő hatást keltő elem alatti pilléreken virágok kaptak helyet, amelyeken szintén felfedezhető a díszítés, akárcsak a medence lefolyófedelein.
A térplasztika 1200 fokon kiégetett mázas kerámiából készült, a darabjai rozsdamentes acélra kerültek – ismertette a művész.
A munkálatok tavaly nyáron kezdődtek, és ténylegesen három-négy hónapot vettek igénybe, a bonyolult munkafolyamatok miatt azonban a tervezettnél később értek véget – avatott be a részletekbe a szobrász, aki azt is elárulta, a munka nehézségét az adta, hogy egy síkbeli ábrát kellett térbeli formába hajlítania.
Szőke Sándor szobrász
Fotó: Gyulai Hírlap – Súr Enikő
A kivitelezésben egy hegesztőcsapat és a Gyulai Várfürdő munkatársai is segítettek a szakembernek, akitől azt is megtudtuk, hogy a közel egymázsás központi elemet kézi erővel emelték a helyére.
A „dögönyözős” köré új növények is kerültek, a nyitás március végén várható. Ezután az időjárástól függően lehet egy rövidebb üzemszünet, de április végétől folyamatosan működni fog a fürdő második legnagyobb medencéje.
Fotó: Gyulai Hírlap – Súr Enikő
