Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Hivatalosan is megnyitották a háromnapos X. Gyulai Végvári Napokat július 29-én a várkertben. A rendezvényen több mint kétszáz hagyományőrző idézi meg a gyulai vár 456 éve zajlott ostromát.
Görgényi Ernő, Gyula város polgármestere megnyitóbeszédében kifejtette: az a történet, amelynek a rendezvényen megidézett epizódjai 1566 nyarán játszódtak, 1389-ben, az első rigómezei csatával kezdődött, ahol az oszmán seregek győzelmet arattak a szerb, havasalföldi, bosnyák csapatok felett, ezzel közel kerültek a Magyar Királyság déli határaihoz.
Felelevenítette: 1699-ben a karlócai béke zárta le azt a hadjáratot, amelynek köszönhetően a keresztény csapatok visszafoglalták a töröktől az országot.
– Olyan hősökként tekintsünk elődeinkre, akiknek már az ükapja is harcolt a török ellen, akik egész életükben vívták csatáikat, hogy a Kárpát-medencében megmaradjon a magyarság – mondta.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Kovács József, a térség országgyűlési képviselője kiemelte: az idén tízéves rendezvény segít feleleveníteni a múltat, elődeink életét.
Beszédében rámutatott: a 16. században a gyulai erődítmény Eger és Szigetvár mellett a három legjelentősebb végvár egyike volt, ostroma a végvári harcok történetében a leghosszabb ideig, 1566. július 2-től szeptember 2-ig tartott.
Emlékeztetett: 2-2,5 ezer végvári vitéz védte a várat a mintegy tizenötszörös túlerővel szemben. Az ostromnak Kerecsényi László kapitány és Pertev pasa megállapodása vetett véget. A magyar hadvezér az élelmiszerkészletek fogyása és a várban kitört vérhasjárvány miatt szabad elvonulás fejében adta át az erődítményt, a törökök azonban nem tartották a szavukat, megtámadták a kivonuló sereget – idézte fel.
Csikány Tamás dandártábornok, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos rektorhelyettese, a rendezvény „szellemi atyja” úgy fogalmazott: 1566-ban olyan háború zajlott, amely feltette Gyulát és Szigetvárt Európa térképére.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Görgényi Ernő idén is Magyar Istvánt, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatóját bízta meg jelképesen a főkapitányi feladatokkal, az 1566. évi ostrom és az erőd visszavételének levezénylésével. A főkapitány a megnyitón kifejtette: a rendezvényen azokra a katonákra emlékeznek, akik szembenéztek az oszmánokkal, és életüket adták a hazájukért.
Az eseményen elismerést adtak át azoknak, akik sokat tettek a jubileumát ünneplő Gyulai Végvári Napok megvalósulásáért. Gyula Városért kitüntetésben részesült Csikány Tamás, Magyar István, valamint Katona Katalin, az Erkel Ferenc NKft. rendezvényszervezésért felelős ügyvezetője. Polgármesteri elismerő oklevelet vehetett át Kovács Ágnes, az Erkel Ferenc NKft. szakmai vezetője és Hőgyes Elek műszakvezető.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
A megnyitó végén a polgármester feltűzte a zászlószalagokat a hagyományőrcsapatok lobogóira, majd a résztvevők felvonultak a történelmi városrészen, és díszsortűzzel emlékeztek a végvári hősökre.
A szervezők szombaton és vasárnap is programokkal várják az érdeklődőket, akik megismerhetik a végvári vitézek életét, benézhetnek a hagyományőrző egyesületek sátraiba, testközelből ismerhetik meg, hogyan öltöztek, mit ettek, hogyan szórakoztak közel ötszáz éve. A hagyományőrző csoportok hadijáték keretében eleveníti fel a gyulai vár 1566-os ostromának valós eseményeit, az egykori történéseket élőben Csikány Tamás kommentálja majd. Esténként könnyűzenei koncertekre invitálják a látogatókat.
