Keresés


csak pontos egyezésekre
Keresés: oldalakon dokumentumokban, lapszámokban
Archívum
Gyulai Hírlap Archívum

Gyulai Hírlap - Átadták az önkormányzati kitüntetéseket az augusztus 20-i ünnepségen

Összes cikk - fent (max 996px)
  A  A  A 
GYULAI HÍRLAP • T. P. HÍREK • 2021. augusztus 20. 21:02
Átadták az önkormányzati kitüntetéseket az augusztus 20-i ünnepségen
A képviselő-testület díszpolgári címet adományozott Polónyi István építészmérnöknek

Gyermekprogramok és népzenei koncert várta az érdeklődőket augusztus 20-án a várkertben. Az államalapítás ünnepén Görgényi Ernő polgármester mondott beszédet, majd önkormányzati kitüntetéseket adtak át. Az este folyamán fellépett a hetvenedik születésnapját ünneplő Körös Táncegyüttes.

görgényi ernő

Fotó: Gyulai Hírlap – Tóth Péter

– A gyulai várkertben, a legendás erődítmény 600 éves falai előtt szinte érezzük, ahogyan áthatja pórusainkat a történelem. Ezen ihletett helyszínen szavak nélkül is megértjük Szent István ünnepének mély értelmét és nemzeti létünket meghatározó jelentőségét – kezdte köszöntőjét Görgényi Ernő.

Mint mondta, a történelem viharai közepette állva maradt falak – amelyekre kitűzték a történelmi lobogókat – a Szent István-i államra emlékeztetnek bennünket.

– Történt itt már sok minden. A török félhold baljós árnyéka 129 esztendőn át borította sötétbe a tájat. A Habsburgok sárga zászlaján a fekete sasok meredten nézték, amint ’48-as honvédtisztek ezrei teszik le a fegyvert a gyulai várkertben. A kommunista diktatúra városunk címerében vörös csillagot festett a vár tornya fölé. Mindegyiknek kitelt az ideje hosszabb-rövidebb idő után. A török félhold e tájról eltűnt, és mindent megteszünk azért, hogy ne is jöjjön vissza. A Habsburg-zászlók ma már csak múzeumban láthatók, a vörös csillag pedig méltó helyére, a söröskupakokra került – mondta.

Hozzátette: a vár tornyán ma csak a nemzeti zászló lobog, három színnel, pirossal, fehérrel és zölddel, amelyeknél nem kell több, hiszen ezek számunkra mindennél többet mondanak, összekötik és összekovácsolják a magyarokat.

– Nem kell más szín, csak piros, fehér és zöld. Ebben a sorrendben. Bármi mást ránk erőltettek, előbb-utóbb megbukott, eltűnt. És bármi mást ránk akarnak erőltetni, meg fog bukni, el fog tűnni.

Hangsúlyozta: ami még örök, az a várkápolna tornyán lévő kereszt, és a jelben fogant értékrend. Szent István mélyen vallásos keresztény uralkodó volt, aki spirituális lehetőséget is látott abban, ami geopolitikai szükségszerűség volt: a keresztény államok közösségéhez való csatlakozásban.

– Bár vannak, akik igyekeznek félremagyarázni állami és nemzeti létünk keresztény fundamentumainak mibenlétét, de mi, akik szívből ünnepeljük szent királyunkat, jól tudjuk, a keresztény állam nem kirekeszt, ellenkezőleg, egyesít. Az a keresztény értékrend, amelynek talapzatára építette István minden magyar államát, az igaz útja volt annak, hogy különféle törzsekből egy nemzetet alkosson – fogalmazott a városvezető.

– Magyarországon és egész Európában mindaz a civilizációs norma, amely az emberhez méltó életet biztosítja, a keresztény hitből sarjad – tette hozzá.

Aláhúzta: Szent István intelme, miszerint „naponta nagyobbítsd országodat”, nem az ország területének növelését jelenti, a magyar nemzet nem is törekedett arra soha, hogy más országok kárára növekedjen. Az intelem az ország építését jelenti, ez az államalapító erkölcsi parancsa, a gyulaiak is ezt követik ezt. Az utókor is azokat őrzi meg emlékezetében, akik építették az országot, a várost – fejtette ki.

– A török pusztítása után eleink polgári központot építettek az elnéptelenedett városból. Amíg a Habsburg-sasok árnyékában sok gyönyörű történelmi várunkat lerombolták, nekünk, gyulaiaknak kedvezett a sors, mert a gyulai uradalom új birtokosaként a Harruckernnek nem hajtották végre a vár rombolására adott parancsot. Nem annak tégláiból építették fel kastélyukat, mint ahogy ez történt sok más helyén az országnak. Így ma a nemzeti kultúra végváraként szolgálja a várost és a nemzetet Közép-Európa egyetlen épen maradt, síkvidéki, gótikus téglavára. A sors kegyeltjei voltunk akkor is, amikor a vörös csillag árnyékában a helyi vezetők nem voltak olyan serények a rombolásban, mint sok más településén az országnak. Így történelmi épületeink többsége megmaradhatott. Sőt, a rombolás mellett építettek is: várfürdőt, várszínházat, húskombinátot – mondta Görgényi Ernő.

Mint mondta, a Gyulán elvégzett fejlesztésekkel sem csupán a város, de az egész nemzet érdekeit szolgálják.

– Mit is kívánhatnánk egymásnak államiságunk és az új kenyér ősi ünnepén? Széchenyivel szólva azt, hogy hazánkban senkinek a gyomra, a feje és az erszénye ne legyen üres. Ne éhezzék, ne fázzék senki. Becsületesen szerzett javai fölött mindenki önérzéssel tekinthessen felfelé, és azt rebeghesse alkotójához, hála Isten, van hazám! – zárta beszédét a városvezető.

A polgármester beszéde után önkormányzati kitüntetéseket adtak át. Az elismeréseket hagyományosan március 15-én adják át, de idén nem tarthatták meg az ünnepi rendezvényt a koronavírus-járvány miatt. 

a kitüntetettek

Fotó: Gyulai Hírlap – Tóth Péter

Gyula Város Önkormányzatának képviselő-testülete díszpolgári címet adományozott Polónyi István építészmérnöknek, a Dortmundi Egyetem professor emeritusának. A professzor 2021 áprilisában elhunyt, de a díjról még életében értesült, és elfogadta azt. Az elismerést a fia, Carl Polónyi vette át.

Polónyi István 1930-ban született Gyulán, itt érettségizett, majd a Budapesti Műszaki Egyetem Mérnöki Karán szerzett diplomát. 1956-ban a kölni Bauwelt Bauunternehmung statikus mérnöke lett, 1965 és 1973 között a Berlini Műszaki Egyetemen lett tanszékvezető, 1970-ben dékánná választották. 1973 és 1995 között a Dortmundi Egyetem tanszékvezető tanára lett, az ő vezetésével alapították meg az építéstudományi kart. 1978-tól rektorhelyettes, 1980–83 között dékánhelyettes, 1987-ig dékán volt. 1995-től professor emeritus. Díszdoktora a Kasseli Egyetemnek, a berlini és budapesti műegyetemnek, tagja volt a Német Művészeti Akadémiának, és külső tagja volt a Magyar Tudományos Akadémiának is. Elnyerte az Európai Acélszerkezet-építési díjat, a DAI-díjat, a Palotás László-díjat és a Traffic Design Award elismerést is. Úttörője volt az építőanyagok korszerű felhasználásának, említésre méltó a hídépítési tevékenysége is, több könyve is megjelent a témákban. Pályája során kísérletező és alkotó ember volt, az általa kidolgozott oktatási módszert, az úgynevezett dortmundi modellt, azóta is sok helyen alkalmazzák.

A címet Carl Polónyi vette át, aki nem beszéli a nyelvet, mégis magyarul köszönte meg, hogy kitüntették édesapját. Mint mondta, az unokahúga fordított le neki néhány mondatot. Mindenkinek megköszönte, hogy díszpolgárrá választották édesapját, a díj – mint fogalmazott – összeköti életének elejét és végét.

Gyarmati István-díjat kapott Márk László címzetes egyetemi docens, a Békés Megyei Központi Kórház Pándy Kálmán Tagkórháza kardiológiai osztályának osztályvezető főorvosa. Márk László 1956-ban született, gyermekkorát Méhkeréken töltötte, majd Gyulán érettségizett. Általános orvosi diplomáját 1980-ban szerezte meg Szegeden, majd a Békés Megyei Központi Kórház belgyógyászati osztályán kezdett dolgozni. 1985-ben belgyógyászati, 1988-ban kardiológiai szakorvosi képesítést szerzett. 1997-ben a Debreceni Orvostudományi Egyetemen védte meg doktori értekezését, 2007-ben ugyanott ismerték el egyetemi docensi címmel, majd 2015-ben szintén Debrecenben habilitált. Éveken át oktatott a gyulai diplomás ápolói képzésben, valamint aktívan részt vesz a tudományos munkában.

Márk László elmondta, korából adódóan ismerte Gyarmati Istvánt, az pedig külön öröm számára, hogy olyan emberek után kaphatta meg ezt az elismerést, mint Sipos Péter és Pocsay Gábor.

Kiváló polgár elismerést kapott Puskás Lajos okleveles erdőmérnök, címzetes egyetemi docens, a Dalerd Dél-alföldi Erdészeti Zrt. nyugalmazott oktatási igazgatója, aki 1980-ban szerezte meg szakképzettségét az Erdészeti és Faipari Egyetemen, és költözött Gyulára. A Gyulai Erdészetnél helyezkedett el, ahol tizennyolc éven keresztül dolgozott különböző beosztásokban. 1998-tól 2019-ig volt a Dalerd oktatási igazgatója, a kommunikációs feladatok koordinátora, az Erdészeti Tájékoztatási Központ vezetője. Tevékenységének köszönhetően jött létre az ország egyik legnagyobb erdészeti iskolája. Szakmai tevékenységét számos díjjal elismerték.

Puskás Lajos kiemelte: megosztja az elismerést a családjával, munkatársaival, valamint az összes gyermekkel, akik valaha az erdei iskolában jártak.

2021-ben Gyula Városáért kitüntetést vehetett át Béres István városi főépítész, aki 1986-ban szerezte meg diplomáját a Budapesti Műszaki Egyetemen. Tervezőként kezdett dolgozni, majd 1991-től lett a polgármesteri hivatal munkatársa. Kezdetben a városfejlesztési és környezetvédelmi osztály vezetője volt, majd 1994-től főépítész-osztályvezető, 1996-tól pedig a városi főépítészet főépítésze. Harmincéves pályafutása alatt a település minden jelentős építészeti beruházását koordinálta, több városi épület egyedi országos védelem alá helyezését is elindította. Aktívan részt vett a gyulai vár és az Almásy-kastély felújítási munkálataiban, amely épületek ICOMOS-díjban részesültek. Főépítészi munkája során mindig elsődlegesnek tekinti az épített örökség, a műemlékek védelmének és fenntartható megőrzésének az érdekeit.

Béres István köszönetet mondott a szépapáknak, akik felépítették a várost, valamint a kortársaknak, akikkel tovább építhetik azt.

Gyula Városáért kitüntetést kapott Árpási Zoltán újságíró, aki 1946-ban született Gyulán. A gödöllői Agrártudományi Egyetemen szerzett diplomát, később ott is doktorált. 1979-ben költözött vissza a fürdővárosba, ettől kezdve pedig harminc éven át a megyei lapkiadásban tevékenykedett. Előbb a Békés Megyei Lapkiadó Vállalatot vezette, majd 1985-től a Békés Megyei Népújság, illetve a Békés Megyei Hírlap főszerkesztője volt. 2006-ban a tulajdonos kinevezte a Somogyi Hírlap főszerkesztőjének, így 2010-ig Kaposváron dolgozott. 2000–2012 között tagja volt a Magyar Újságírók Országos Szövetsége elnökségének, 2010-ben pedig a szövetség küldöttgyűlésének elnökévé választották. 2012-ben az emberi erőforrások minisztere öt évre kinevezte a szakma legrangosabb díját, a Táncsics Mihály-díjat odaítélő öttagú kuratórium tagjának. Újságírói munkásságát 2009-ben Táncsics Mihály-díjjal, 2012-ben Aranytollal ismerték el.

Árpási Zoltán úgy fogalmazott, nem tartották normálisnak, amikor 1979-ben visszatért a szülővárosába, de ő eltökélt volt, hogy minden erejével azon lesz, hogy hozzájárulhasson a város fejlesztéséhez.

Szintén Gyula Városáért kitüntető címet vehetett át Sztancsik Zsuzsanna, a Békés Megyei Központi Kórház Pándy Kálmán Tagkórháza aktív tüdőgyógyászati osztályának nyugalmazott osztályvezető főorvosa. 1977-ben szerzett általános orvosi diplomát, 1980-ban tüdőgyógyászatból, 2000-ben allergológia és klinikai immunológia szakterületekből, 2003-ban pedig klinikai onkológiából szakvizsgázott. 1977-ben kezdett dolgozni a Békés Megyei József Attila Tüdőgyógyintézetben, a későbbi Békés Megyei Képviselő-testület Pulmonológiai és Rehabilitációs Szakkórházában, a mai Békés Megyei Központi Kórház tüdőgyógyászati osztályának elődjében, ahol a mai napig dolgozik. A segítségével alakult meg 1980-ben az Asthma ambulancia.

Sztancsik Zsuzsanna hangsúlyozta: pályája végén a daganatos betegekkel dolgozik, módszereikkel a tüdődagantos betegeknek nyújtanak segítséget.

A grémium Gyula Városáért címet adott Kónya Sándor agrármérnöknek, a Gyulai Agrár Zrt. igazgatósági elnökének.1970-ben kapta meg általános agrármérnöki diplomáját. Első és egyben utolsó munkahelye a Gyulai Köröstáj Mezőgazdasági és Szolgáltató Szövetkezet volt – amely később Gyulai Agrár Zrt. lett –, ahol ötven évig dolgozott különböző beosztásokban. Munkáját gyakornokként kezdte, majd üzemegység-vezető lett. Munkavégzésének első negyven éve a növénytermesztéshez köthető, ahol ágazatvezetőként, majd fő-ágazatvezetőként tevékenykedett, egy rövid időszakon át a cég személyzeti munkáját is irányította. 2010-ben vonult nyugdíjba, ekkor kérték fel, hogy vállalja a cégvezetői feladatokat, amelyeket mintegy tíz évig látott el.

Kónya Sándor mindenkinek megköszönte az elismerést, valamint örömét fejezte ki, hogy a díjazottak között több olyan ember is van, akik valamilyen formában kötődnek a mezőgazdasághoz.

Gyula Városáért kitüntető címet kapott Puczkó József nyugalmazott edző, aki az érettségit követően a Békés Megyei Csecsemőotthon gyulai intézetében vállalt munkát. Először adminisztrátorként dolgozott, majd helyettes gazdasági vezető, később megbízott gazdasági vezető lett. 1980-ban a Gyulai Járási Hivatalba került, 1988-ban a csecsemőotthon gazdasági igazgatója lett, ahonnan 2002-ben vonult nyugdíjba. Civil munkája mellett folyamatosan sportolt, többször végzett dobogón országos versenyeken. Az aktív sport befejezése után, 1971 és 1991 között edzősködött, utánpótlás-neveléssel foglalkozott. Edzője volt több, későbbi ifjúsági és felnőtt válogatott gyulai sportolónak. Szívvel-lélekkel segítette a gyulai atlétikai életet, manapság a szenior atlétikában vállal szerepet.

Elsősorban az utánpótlásban végzett tevékenységére büszke, ez vezérelte egész életében – fogalmazott Puczkó József.

A képviselő-testülettől Gyula Városáért címet kapott Seres Ferenc családi gazdálkodó. Tanulmányait Gyulán végezte el, majd a Munkácsy Mihály Termelőszövetkezetben kezdett dolgozni. 1973-ban – a munka mellett – letette az érettségit, majd gépésztechnikusi végzettséget szerzett.1996-ig a Kövizig gépműhelyében dolgozott, majd annak megszűnése után főtevékenysége lett az 1990-ben indított mezőgazdasági vállalkozás. Kezdetben növénytermesztéssel foglalkozott, majd az állattartás irányába nyitott, a szarvasmarhatartás mellett döntött. 2002-től családi gazdálkodóként folytatta pályáját, 2007-ben vásárolta jelenlegi telephelyét, amely folyamatos fejlesztések, pályázatok útján jutott el a jelenlegi szintre. A Kézműves cukrászdában kapható fagylaltok alapját a Seres-farmról származó friss tehéntej adja.

Seres Ferenc köszönetet mondott mindenkinek az elismerésért.

Gyula Város Szolgálatáért kitüntető címet kapott Bogárné Nagy Éva, a polgármesteri hivatal köztisztviselője. 1963-ban született Gyulán, tanulmányait is itt végezte, majd a GANZ Villamossági Művekben vállalt munkát. 1995-től a Dürer Albert általános iskolában dolgozott, 2008-tól Gyula Város Önkormányzatának Alapfokú Oktatási, Művészetoktatási, Sportiskolai és Pedagógiai Intézményének munkatársa lett. 2011-től dolgozik a városházán, a pénzügyi osztály köztisztviselője, ügyintézője. Fő munkaköre a költségvetési szervek kettős könyvelésének, a főkönyvi számlák vezetése és nyilvántartása. Ezen túl gondoskodik az időközi költségvetési és mérlegjelentések előkészítéséről, valamint az éves költségvetési beszámolók elkészítéséről. Szakmai felkészültsége, pontossága, gyakorlati tudása és felelősségtudata jelentősen hozzájárul a mindennapi pénzügyi feladatok eredményes teljesítéséhez.

Bogárné Nagy Éva a kollégáinak köszönte meg, hogy hozzásegítették az elismeréshez, amelyet nagy megtiszteltetésnek tart.

Szintén Gyula Város Szolgálatáért kitüntetést vehetett át Csáki Béláné, a Gyulakonyha Kft. ügyvezetője. 1984-ben kezdett dolgozni a napköziotthonos konyhán adminisztrátorként. Folyamatosan fejlesztette magát, először szakács, majd élelmezésvezetői képesítést szerzett. 1999-ben bízták meg az ügyvezetői feladatok ellátásával, 2005-ben személyügyi szervező szakon szerzett diplomát. Neki köszönhető, hogy Gyulán elsők között vezették be a Mintamenza programot, célja volt, hogy egységes és finom legyen a menza, bevonta az őstermelőket a közétkeztetésbe. Mindig legjobb tudása szerint szolgálta a közétkeztetésben étkező gyermekeket, felnőtteket és időseket, valamint a városszerte lebonyolított rendezvényeken keresztül Gyula egész lakosságát. Munkája mellett számtalan gasztronómiai fesztiválon és versenyen volt zsűritag.

37 évvel ezelőtt nem gondolta volna, hogy erről a munkahelyről megy nyugdíjba – fogalmazott Csáki Béláné, aki örömét fejezte ki, hogy az étkeztetés által a gyermekek és családok életének részévé válhatott.

A grémium Gyula Város Szolgálatáért kitüntetést adományozott Gyarmati Gáborné Ötvös Katalinnak, a Karácsonyi János katolikus gimnázium nyugállományú biológia–földrajz szakos tanárának. 1967-ben érettségizett, tanári diplomáját 1974-ben szerezte meg. Már tanulmányai alatt elkezdte pedagógusi munkáját, segédtanárként dolgozott Dobozon. 1988-tól az 1. Számú Általános Iskolában helyezkedett el, majd a katolikus gimnázium tantestületéhez csatlakozott. Tanítványaival és a szülőkkel való kapcsolata példaértékű, 2000-ben a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia által alapított Gellért-díjjal jutalmazták. Nyugdíjba vonulása után osztályfőnökként és szaktanárként folytatta hivatását.

Gyarmati Gáborné Ötvös Katalint váratlanul érte az elismerés. Aláhúzta: nagyon hálás azért, hogy ennyi éven át lehetősége volt részt venni a fiatalok nevelésében és oktatásában.

A kitüntetések átadása után a Körös Táncegyüttes jubileumi műsorával folytatódott az ünnepség, majd tűzijáték zárta a programot.

Összes cikk - lent (max 996px)
+
+
+
+
+
+
+
+
+
A rovat friss cikkei
A Gyulai Hírlap legfrissebb cikkei
Cikkek keresése az online archívumban
Bannerfelhő (max 165px)