felek ferenc kisvasútját öt saját és egy kölcsönkapott csille alkotja
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
A gyulai Felek Ferenc egyike annak a néhány embernek, aki hazánkban kisvasutat épített a lakóhelyén. A jelenleg 105 méternyi pályával, két váltóval, egy fordítókoronggal, illetve hat járművel bíró kisvasút húsz éve épül.
Az 50 centis nyomtávolságú kisvasutat Felek Ferenc kézi erővel működteti. Az építmény, amellett, hogy látványos, a hétköznapokban is segíti az életét: évi négy tonna tűzifát hord be vele. A gyulai kerti kisvasút a gyerekzsúrok elengedhetetlen attrakciója is, és persze a tulaj is felpattan rá néha, hogy guruljon egyet a kertjében.
– A pálya javarészt egy 1919. évi tervrajz alapján készült – mondta el Felek Ferenc, aki a sínek hajlításától a talpfákra szegezésig mindent kézi erővel végzett. Hozzátette: van még feladat bőven, a pályabővítés mellett a járművek felújítását is tervezi.
Mint megtudtuk, a készülő kisvasút alapanyaga javarészt a megyénkben megszüntetett téglagyárakból megmentett emlék.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
A kerti vasút mérnöke, munkása és üzemeltetője 2000 májusában kezdte a kisvasút anyagának gyűjtését, az első síndarabka egy Ózdon hengerelt, 108 centiméteres darab volt 1951-ből. A gyűjtés néha kalandosan alakult, volt olyan sínszál, ami három üveg sörbe került, volt, amelyikért kertet kellett cserébe ásni, és persze nagyon sok volt a támogatásként felajánlott vagy a MÉH-telepekről, a bontás alatt álló téglagyárakból vásárolt. A tulajdonában levő legöregebb beépített sín a Bochumi Vasgyárban lett hengerelve 1886-ban.
Az első pályaszakasz lefektetésére 2003 májusában került sor, a minta az egyik békéscsabai téglagyár pályaterve volt 1919-ből. A nyomtávolság is a régi téglagyárakénak megfelelő, 50 centiméteres lett. A kisvasút azóta is folyamatosan növekszik, jelenleg 105 méternyi pálya kanyarog a telken, az utcafrontot összekötve a fásszínnel és a veteményessel. A pályában két váltó és egy fordítókorong segíti a tolatást.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
A járműállomány is megszűnt téglagyárakból megmentett csillékből és kocsikból áll, jelenleg öt saját és egy kölcsönkapott csille alkotja.
Felek Ferenc azt mondja: a kézi üzemeltetésű kisvasúttal annyi gond van csak, hogy az utca felé lejt, így a rakott vagonkákat kell betolni, míg az üres kocsik kigurulnak az utcára.
– Békéscsabától Sopronig majd tucatnyi hasonló kisvasút épült az elmúlt két évtizedben. Az idén Békéscsabán megalakult Téglaparkban összefogással akár 2-3 kilométernyi kisvasút épülhet vissza, természetesen már mozdonyvontatással – fejtette ki.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Hozzátette, a hazai kisvasút-fanatikusok tudnak egymásról, munkakapcsolatok alakultak ki, sőt, a Kisvasutak Baráti Köre közhasznú egyesületnek hála, egész komoly feladatokba is bátran belevághatnak, legyen az könyvkiadás vagy egy muzeális jármű felújítása.
Felek Ferenc egyébként folyamatosan publikál a hazai vasútbarát társadalom lapjaiban. Kiemelte: idén a 60 éve megszűnt gyulai kisvasút történetét feldolgozó dokumentumkönyve is elkészült, az olvasók decemberben kézbe is vehetik azt. A kisvasút építője több könyve mellett a simonyifalvai emlékhely létrehozásában nyújtott segítségére a legbüszkébb, mint megtudtuk, itt volt a régi gyulai kisvasút végállomása Trianon előtt.
