Kónya István és Zeller Zoltán leleplezi Krisán Gábor emléktábláját
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Emléktáblát avattak a második világháborúban hősi halált halt gyulai karpaszományos címzetes tizedes, Krisán Gábor tiszteletére május 27-én a Gyulai Szakképző Centrum Szent István utcai épületének falán a magyar hősök emlékünnepe alkalmából.
Kónya István alpolgármester beszédében emlékeztetett: az elesett magyar hősök emlékezetét 1917-ben iktatták törvénybe, az ezt kibővítő, 1924-ben született törvénycikkben pedig a hősök emlékünnepeként jelölték meg minden év május utolsó vasárnapját. Hozzátette: az ünnepet 1945 után nem tartották meg, a rendszerváltozás óta azonban újra megemlékeznek országosan a két világháborúban hősi halált halt katonákról.
Kiemelte, a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeuma a fürdővárossal együtt az ország hét településén tartott egy időben ünnepséget.
A Gyulán állított emléktábla Krisán Gábor karpaszományos címzetes tizedes előtt tiszteleg, aki 1941. augusztus 13-án halt hősi halált, és bátorságáért, önfeláldozó helytállásáért az országban tizedikként kapta meg a Magyar Arany Vitézségi Érmet.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Az alpolgármester felidézte: a gyulai születésű katona a 3. gépkocsizászlóalj 2. századánál teljesített szolgálatot, amely 1941 augusztusában a keleti hadműveleti területen, a Bug folyó mentén nyomult előre. A műveletek során a század heves tüzérségi elhárító tüzet kapott, és a tűztámogatás alatt orosz ellentámadás bontakozott ki.
Krisán Gábor önként vállalkozott arra, hogy az orosz tüzérségi figyelőt megközelíti. Bár 150 méterre a magaslattól fejlövés érte, a figyelőt és a közelben lévő gyalogságot puskatűzzel és kézigránáttal sikerült leküzdenie, így az orosz tüzérség irányítás nélkül maradt, a támadás pedig elakadt. A gyulai katonát Szuhoj-Jelanec főterén temették el.
Kónya István azt is elmondta, az egykori magyar királyi honvédhuszár-laktanya falán elhelyezett tábla a 65. a gyulai emléktáblák sorában.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Zeller Zoltán főhadnagy beszédében úgy fogalmazott: a gyulai katona a legdrágábbat, az életet adta a hazáért.
Felidézte, a harctéri érdemeket már a 18. századtól kezdve vitézségi érmekkel díjazták. Kifejtette, a második világháború idején a legmagasabb presztízsű legénységi kitüntetés a Magyar Arany Vitézségi Érem volt, amelyet 1945-ig a mintegy egymillió magyar katona közül mindössze negyvenen kapták meg, köztük Krisán Gábor.
Aláhúzta, akik kiérdemelték a magas kitüntetést, azok messze a kötelességükön, a maximálisan elvárhatón felül teljesítettek, sokszor az életüket is feláldozták.
„Csak eleink tegnapi példáiból születhetnek meg a holnap hősei” – fogalmazott beszéde végén a főhadnagy.
Az emléktáblát Kónya István és Zeller Zoltán leplezte le.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
