A szakértő erre példaként hozta, hogy a feketehimlő volt a világ egyik leghalálosabb betegsége, de mára sikerült kiirtani az oltások segítségével; az egész bolygóra kiterjedő vakcináció annyiba került, mint öt vadászrepülőgép.
„Tehát ez mutatja, hogy egy rendkívül kis összegből egy olyan járványt sikerült eltakarítani a Földről, amelyben korábban százmilliók haltak meg” – emelte ki.
Kitért arra is, a koronavírus kapcsán nincs értelme nyájimmunitásban gondolkodni, mert nem alakul ki a kellő mértékű védettség a fertőzésen átesettek között. A nyájimmunitáshoz a lakosságnak körülbelül a 60-90 százalékát kell, hogy megfertőzze egy adott kórokozó, de ez a SARS-CoV-2 koronavírusnál nagyon sok halálesettel járna, ezért sem járható út.
A koronavírus esetében a most kifejlesztett ellenanyagok valószínűleg hosszú évekig hatásosak lesznek, mivel a kórokozó genomja meglehetősen stabil az úgynevezett hibajavító enzim miatt, amely megtalálható bennük. Az influenzavírus ezzel szemben arra építi a stratégiáját, hogy könnyedén mutálódik, ezért minden esztendőben újfajta vakcinára van szükség ellene – tette hozzá Duda Ernő.
