„A világháború ötödik esztendejében egyesületeink az eddigi küzdelmektől megedzve, a football iránti határtalan szeretetből fakadó nagy lelkesedéssel néznek szembe az újabb megpróbáltatásoknak, s az előző esztendőket is felülmúló gazdag programot terveznek. A ma már állandó jellegű háborús állapot okozta kényszerhelyzet folytán a csapatok összeállításánál, a nagyszabású tervek részletes kidolgozásánál számolni kell természetesen azzal a körülménnyel, hogy a játékosok túlnyomó többsége katona, akik csak átmenetileg tartózkodnak idehaza, s így előre gondoskodni kell rendszeres helyettesítésükről” – emlékezett vissza a Sporthírlap beharangozójára az MLSZ.hu.
Aztán sok minden megváltozott. Egy nem: a kor legjobb csapata, az MTK kiemelkedett a mezőnyből – pedig elveszítette válogatott kapusát, Knapp Miksát. A kék-fehéreket tagadhatatlanul visszavetette 28 éves kapusuk szeptember 23-i halála. Műegyetemi tanulmányai befejezése előtt állott, zászlósi rangban szolgálta a hazát, legutóbb mint a katonai rendőrséghez beosztott tiszt teljesített szolgálatot. Spanyol betegségbe (spanyolnáthába) esett, tüdőgyulladást kapott, s a gyilkos háborús epidémia tíz nap alatt elpusztította fiatal életét, írták róla. A játékostársak nevében Kertész Vilmos, a klub nevében Brüll Alfréd búcsúzott, aki végigzokogta a beszédét, amelyben Édes kis Misikémnek szólította egykori játékosát. Az egyesület később vándorserleget alapított Knapp Miksa emlékét őrzendő.
Ahogy az az MLSZ honlapján megjelent, a spanyolnáthajárványban csak a fővárosban körülbelül 30 ezer fertőzöttet regisztráltak. Körülbelül a betegek egytizede halt bele a kórba. Knapp Miksa meghalt, Plattkó Ferenc, a Vasas később világhíressé vált kapusa túlélte. A főváros azonnal intézkedéseket foganatosított. Október 21-én jelentette a Sporthírlap, hogy „Budapest tiszti főorvosa indítványára a tanács testületileg kimondta, hogy október 21-től november 4-ig az összes színházakat, mulatókat stb., és sporttelepeket a rendkívüli mértékben elterjedt spanyol járvány miatt zárva kell tartani. Így tehát a székesfőváros területén november 4-ig az összes sporttelepet bezárják, elmarad a november 3-ra tervezett magyar–osztrák válogatott mérkőzés is.”
Csak néhány csapat vállalta a bevételkiesést, s játszotta le zárt kapuk mögött soros bajnoki mérkőzését. Így tett az MTK és a KAC (6:2). A többiek halasztottak.
A különleges politikai klímában (erre az idényre jutott az őszirózsás forradalom, majd az 1919. március 21-én kikiáltott tanácsköztársaság első fele) megrendezett vagy legalábbis tervezett válogatott mérkőzésekre is kihatással volt. Az őszi budapesti mérkőzést nem tudták lejátszani, a tavaszit megrendezték (ekkor készült az a híres fotó, amelyen Schaffer „Spéci” válogatott dresszben, puskával a kezében áll), de a vendég osztrák csapatnak akadtak hiányzói. A Sporthírlap is jelentette, hogy a vendégekkel, az akkori megfogalmazás szerint a német-osztrák csapattal nem tudott eljönni Budapestre Brandstettert, az örökifjú centerhalfot és az ördöngös technikájú Fischerát Bécsben kellett hagyni, mert mind a kettőjüket ágyba döntötte a spanyolnátha.
