bánfi barnabás
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Bánfi Barnabás elmondta, hogy a kiállítási anyagba beválogatták Székely Aladár azon képeit, amelyeket a környékbeli gyűjtők, múzeumok őriznek az utókornak.
A kiállításon látható néhány kép, amelyet Székely Aladár Ady Endréről készített, akinek gyakorlatilag a házi fotósa volt, mély barátsággal kötődtek egymáshoz. Ő készítette a költőről a számtalanszor felhasznált könyöklős képet, illetve – sokan ezt a mai napig nem tudják – az 1970-ben forgalomba került, majd egészen 1999-ig használt 500 forintos bankjegyen látható Ady-portrét is.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Székely Aladár német portréiskolában fejlesztette tudását, onnan hozta magával a precíz beállításokat és a világítás általa használt módszerét. Bánfi Barnabás azt is elmondta, hogy a fotóst a realista stílusa tette népszerűvé.
Több évig dolgozott Kolozsváron, majd Budapestre került, ahonnan Gyulára és Orosházára vezetett az útja, ahol három év alatt annyit keresett, hogy a műtermet bérelhetett a fővárosban.
kónya istván
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Kónya István szerint, ha Gyulán megkérdeznénk ötven embert, hogy hallott-e már Székely Aladárról, akkor elenyésző lenne az igenlő válaszok száma. Mindez azért szomorú, mert a tanulmányai során mindenki találkozott fényképekkel a fotóstól.
Mint mondta, Gyula városa nem is emlékezhetne méltóbban a fényképészre, minthogy működik egy róla elnevezett fotóklub a szülőhelyén, illetve 2016 óta a települési értéktárba is bekerült a neve.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
– Kimagasló személyiség volt, abban a világban, ahol a fotózás kuriózum volt – fogalmazott az alpolgármester, aki egy Ignotus- és egy Ady Endre-idézettel zárta megnyitóját, mindketten rendkívüli véleménnyel voltak Székely Aladárról.
A kiállítást március 19-ig tekinthetik meg az érdeklődők.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
