Gyulai Hírlap - Fontosabb gyulai évfordulók – 2020

JANUÁR

• 1945. január 10-én, 75 évvel ezelőtt indult el Gyuláról a Szovjetunióba „málenykij robotra” az az 53 vagonból álló szerelvény, amelyen mintegy 550 gyulai származású német nemzetiségű polgár volt. 1949. november 27-én tért haza az utolsó csoport.
• 1695. január 12-én, 325 évvel ezelőtt bevonultak a török által föladott gyulai várba a magyar keresztény seregek. A törökök feltétel nélkül kapituláltak, de elszállítási nehézségek miatt némi várakozás után mentek el végleg Gyuláról. Békés vármegye is szabad lett, ezzel véget ért a hosszú – 129 éves – török uralom a térségünkben, királyi erősség lett a gyulai vár.
• 1870. január 16-án, 150 évvel ezelőtt a városháza nagytermében gróf Almásy Kálmán elnökletével hivatalosan is megalakult Békés megye első tornaegyesülete, a Békés-Gyulai Torna és Tűzoltó Egylet (BGYTTE). Az egyesület elnöke gróf Almássy Kálmán, alelnöke Mojsisovics Vilmos, fő tűzparancsnoka Kliment Gyula, titkára Janó Sándor, tűzoltósági jegyzője Farkas Antal, pénztárnoka Filláry János, szertárnoka Zöldy János, ügyésze Endrefi Károly lett. A bírák Keblovszky Lajos, Fónagy Károly és Ladics György voltak. Egy 30 fős, rendes tagokból és 10 póttagból álló választmányt is alakítottak. 1874. április 5-én feloszlott az egylet.
• 1870. január 17-én, 150 évvel ezelőtt kezdték meg a földmunkálatokat a bicerei határrészen a vasútépítés miatt. (Az alföld–fiumei vasútvonal gyulai szakaszát kezdték el építeni.) 1871. május 8-án az első vaspályavonat „felbokrétázva és lobogózva” átmehetett Sarkadra. A Nagyváradig terjedő teljes vonalrészt 1871. szeptember 14-én adták át a forgalomnak nagy ünnepség keretében.
• 1895. január 31-én, 125 évvel ezelőtt született Gyulán dr. Ladics Tamás orvos, nőgyógyász, Ladics László (1864–1924) jogász, takarékpénztári igazgató legidősebb fia. Tanulmányai elvégzése után a gyulai kórház alorvosa volt, majd a belügyminiszter 1938-ban kinevezte Békés körzeti orvosának. Később megalapította a Békési Szülőotthont. 1957-ben halt meg.
• 1895. januárban, 125 évvel ezelőtt a hónap első hetében bevezették a gyulai előfizetők lakásába a telefont, így a város belterületén lehetővé vált köztük a távbeszélés. Az egész megyében ez a hónap közepére vált lehetővé. Kezdetben gondok voltak a telefonhasználattal, mert a nagyváradi postaigazgatóság nem gondoskodott telefonkezelőkről, nem növelte a postai alkalmazottak számát.

 

FEBRUÁR

• 1695. február 4-én, 325 évvel ezelőtt Lambion Lambert császári mérnök elküldte a Bécsi Haditanácsnak a gyulai várról készített térrajzot és részletes leírást.
• 1420. február 23-án, 600 évvel ezelőtt kapta meg az engedélyt Maróti János a pápától arra, hogy Gyulaváriban egyházat és kolostort építsen. Időközben Maróti megváltoztatta a helyszínt, Gyulán építette meg a templomot és a kolostort Szűz Mária tiszteletére 1420–1440 között.
• 1895. február 26-án, 125 évvel ezelőtt tartották meg a gyulai telefonközpont ünnepélyes megnyitóját. A helyi távbeszélő központ a törvényhatósági hálózat összes huzalát összekötötte egymással. Az ünnepélyes megnyitón beszédet mondott Tallián Béla főispán és Fábry Sándor alispán. A hálózat építési tervezetét Balla Pál miniszteri főmérnök készítette el, az oszlopokat és az építés feltételeit a több cég egyesülésével létrejött Braun-Czinczár és Löwy biztosította. 1894 őszén Darvas Sándor és Weigner Károly távirdafőtisztek megkezdték az építést, és átlagban 160–200 munkás állandó alkalmazásával már december elejére elkészültek a külső vonalakkal, 1895. február közepére pedig a belső berendezésekkel. A telefonhálózat létesítése 60–65 ezer forintba került, melyet a megyei közúti alap, a községek és a magán-előfizetők finanszíroztak. Létrehozásától a közigazgatás, a gazdaság, a közbiztonság és a kultúra szintjének emelését remélték.

MÁRCIUS

• 1870. március 3-án, 150 évvel ezelőtt született Budapesten Künzl Ernő gépészmérnök, aki 1902–1919 között Gyulán élt és dolgozott. A város villamosszakértője is volt. 1910-ben a város főmérnökének nevezték ki, megtervezte és felépíttette a korcsolyapavilont és a Fehér-Körös duzzasztójának a zsilipjét, amely az Élővíz-csatorna vízszintjének szabályozására szolgált. A szomorúfűzfákat is ő ültette a csatorna partjára. 1919-ben Makóra, majd Battonyára költözött családjával. 1944. május 1-jén hunyt el Battonyán.
• 1870. március 5-én, 150 évvel ezelőtt született Gyulán Székely Aladár [Bleyer Aladár] fényképész, fotóművész. Székely újra rangot adott a portréfotózásnak, elterjesztette az emberábrázoló művészetet. Előbb Gyulán és Orosházán volt fényképészműhelye, majd Budapesten dolgozott. Székely volt Karácsonyi János Békés vármegye története című munkájának fényképész munkatársa. Híres portrékat készített a kor művészeti életének jeles alakjairól, ezek közül kiemelkednek az Ady-portrék. Szülővárosában, Gyulán 1966-ban Székely Aladár-emlékdíjat alapítottak, és a helyi fotóklub is az ő nevét viseli. 1940. szeptember 27-én halt meg Budapesten.
• 1845. március 14-én, 175 évvel ezelőtt a császár véglegesen engedélyezte Békés vármegyének a főhivatású levéltáros alkalmazását. A levéltárosnak Szakáll Lajost választották meg, de ő alig egy esztendeig viselte a tisztséget.
• 1920. március 30-án, 100 évvel ezelőtt az antant katonai missziója a város átvétele végett Gyulára érkezett. A román csapatok kivonultak a városból, de a város határától 6 kilométerre megálltak, és letáboroztak. A nagyváradi egyházmegye is ekkor szakadt két részre.

 

ÁPRILIS

• 1820. április 6-án, 200 évvel ezelőtt született Győrben Erkel Ferencné [lánykor név: Adler Adél] énekes, zongorajátékos és tanító, Erkel Ferenc zeneszerző felesége. Bécsben tanult zongorázni. Sokat játszott emlékezetből, még idős korában is. 1860-ban Gyulára költözött. Aktívan részt vett a város közéletében, választmányi tagja volt a helyi nőegyletnek. Erkel Rudolf orvos házában élt, a Wenckheim–Almásy grófi család házi zongoratanítója volt. Gyulán halt meg 1899. március 4-én.
• 1820. április 20-án, 200 évvel ezelőtt született Gyulán erdődi Pálffy Albert [Pálfi Albert] lapszerkesztő, író, politikus, az MTA levelező tagja. Teológiai tanulmányait félbehagyva ügyvédi oklevelet szerzett Pesten 1843-ban, de már ekkor az irodalomnak élt. A Pesti Hírlapban közölt „újdonságokat”, egyike volt a korszerű újságírói stílus megteremtőinek. Petőfi baráti köréhez tartozott. 1846-ban tagja volt a Tízek Társaságának. 1848–1849 között a Márczius Tizenötödike című forradalmi, radikális lap felelős szerkesztője volt Pesten, majd egy ideig Debrecenben. 1849 júliusában lapját radikalizmusa miatt betiltották, őt pedig egy ideig fogságban tartották, de még a világosi fegyverletétel előtt kiszabadult. A szabadságharc bukása után több évig bujdosott Gyulán és környékén. 1853-ban elfogták, és két évre Budweisbe internálták. Hazatérve ismét újságíróként dolgozott. 1861-től a Hon külföldi rovatának volt a vezetője, 1867–1870 között pedig az Esti Lap szerkesztője. Tagja volt a Kisfaludy Társaságnak és a Petőfi Társaságnak. Az 1880–90-es években Gyulai Pál ösztönzésére újra regényírással foglalkozott. Ritkán látogatott haza. 1897. december 22-én halt meg Budapesten.

MÁJUS

• 1970. május 6-án, 50 évvel ezelőtt a városi tanács és az OTP helyi fiókja megállapodást kötött a Törökzugban tervezett 540 társasházi lakás építéséről. Ennek alapján kezdtek hozzá a beépítési terv elkészítéséhez, majd a kisajátítási eljárás lefolytatásához. A törökzugi lakótelep megépült.
• 1920. május 8-án, 100 évvel ezelőtt tartotta első népgyűlését a kisgazdapárt a városban. Az ülésen a párt több budapesti képviselője is megjelent és felszólalt: Mayer János földművelésügyi államtitkár, Rubinek Gyula földművelésügyi miniszter, Wagner Dániel nemzetgyűlési képviselő és a gyulai származású Repold Károly budapesti építőmester. Az ülésen K. Schriffert József elnökölt. A polgári kaszinóban megtartott találkozón mintegy 500–600 fő jelent meg.
• 1920. május 10–23. között, 100 évvel ezelőtt összeírták Békés vármegye választóit az általános és a nőkre is kiterjedő választójog alapján.
• 1520. május 11-én, 500 évvel ezelőtt keletkezett György brandenburgi őrgrófnak az az utasítása, amelyben a Gyula várában való rendtartás ügyében intézkedett. Ebben arról volt szó, hogy miként viselkedjenek a tisztviselők a várkapitánnyal és a helyetteseivel, továbbá arról, hogy mik a teendőik a vár őrzése és a várhoz tartozó uradalom gondozása szempontjából.
• 1870. május 15-én, 150 évvel ezelőtt a januárban megalakult Békés-Gyulai Torna- és Tűzoltó Egylet sportiskolája ünnepélyesen is megnyílt a megyeház kertjében, az egylet nyári helyiségében. A nagyszámú közönség előtt megnyitóbeszédet mondott Janó Sándor egyleti igazgató, majd tornászok mutatták be tudásukat. Különösen a gyerekek ügyessége aratott sikert a közönség körében. A fellépőket Oberoly János tanította be.

 

JÚNIUS

• 1445. június 10-én, 575 évvel ezelőtt Miklós címzetes püspök felszentelte a gyulai várban a kápolnát, melyet az apostolok tiszteletére alapítottak.
• 1970. június 10-én, 50 évvel ezelőtt a Fehér-Körös 718 centiméteren tetőzött Gyulánál. Ez az addig mért legmagasabb vízállás volt, 43 centiméterrel nagyobb az 1962-ben megállapítottnál. A Fehér-Körös mindkét oldalán átcsapott a gáton a víz, és Kisjenő felett a jobb parti töltés június 14-én átszakadt. A kiömlő 80 millió köbméter víztömeg, Kisjenőt megkerülve, 30 méteren át elárasztotta a Fehér- és a Fekete-Körös közti területet. A vizet az e célra épült keresztirányú töltés lokalizálta. Később ez a töltésszakadás is lényegesen mérsékelte az alsóbb vízmércék tetőzéseit.
• 1920. június 11-én, 100 évvel ezelőtt tartotta alakuló értekezletét Gyulán az Egyesült Keresztény Nemzeti Liga gyulai csoportja. Az ülésen vallásfelekezetre való tekintet nélkül számos keresztény és keresztyén személy vett részt. Az előkészítő bizottság elnökének Apor Vilmost választották meg. Kiáltványt is közzétettek.
• 1970. június 11-én, 50 évvel ezelőtt átadták a gyulai kórházban a szülészeti osztály házi televízióját rendeltetésének. Ennek köszönhetően a látogatók a képernyőn tudták megtekinteni az újszülötteket. Avatóbeszédet dr. Jakubecz Sándor megyei szülész-nőgyógyász főorvos mondott. Az új készülék nemcsak a fertőzésveszély kiküszöbölésében játszott fontos szerepet, hanem arra is lehetőséget teremtett, hogy naponta egy órán át ezen keresztül mutassák be a szülőanyáknak a csecsemő helyes ápolását. Az Országos Egészségügyi Felvilágosító Központ bejelentette: ha ez a kísérlet eredményesnek bizonyul, az ország több kórházába is bevezetik a televíziós módszert.
• 1870. június 16-án, 150 évvel ezelőtt felavatták az új gyulai Honvéd Lövöldét a Galbács-kertben. A korábban, a külső vásártéren lévő lövölde nem felelt meg a honvédség céljainak, ezért épült az új lövölde a Wenckheim grófok által ingyenesen biztosított területre. A téren álló lövöldét nagyszámú honvéd és polgári lakosság jelenlétében avatta fel Birsy őrnagy úr. A lövöldét nemcsak a honvédség használhatta, hanem azon polgárok is, akik a lövészettel is foglalkoztak. Számukra lőfegyverek is rendelkezésre álltak.
• 1970. június 16-án, 50 évvel ezelőtt először lépte át kamion a gyulai határátkelőn a magyarországi határt. A kamion Bulgáriából Lengyelországba szállított árut.
• 1970. júniusban, 50 évvel ezelőtt a Népművelési Intézet értesítette a városi tanács művelődési osztályát arról, hogy Gyulán megvalósulhat a művésztelep. A telep vezetésére Tóth Tibor budapesti és Koszta Rozália gyulai festőművészt kérték fel. A telep önköltséges alapon működött.

JÚLIUS

• 1895. július 2-án, 125 évvel ezelőtt adták közhasználatba az elkészült vásártéri artézi kút fölötti vízmedencét. A város második artézi kútját valóságos különlegességnek tartották. Az elkészült medence két különböző forrású és hőmérsékletű artézi vizet fogott fel: négy csövön 18,5 fokos, két csövön 14 fokos víz jött ki. Maga a medence egyszerűen, a célnak megfelelően készült el.
• 1895. július 10-én, 125 évvel ezelőtt Gyulán tartózkodott József főherceg honvéd főparancsnoki minőségében. Szemlét tartott a helyi honvédség fölött; a gyakorló térre ment, ahol maga is részt vett a lovas gyakorlatokban. Elégedett volt: dicsérte a kiképzést, a gyakorlatok pontos és szabados kivitelezését. A gyakorlótérről a fellobogózott városon keresztül a Kossuth téri új, róla elnevezett laktanyába ment. Ekkor látogatta meg először a katonai építményt: dicsérte berendezését, a rendet és a tisztaságot. Utána a kastélyban elfogyasztotta kilencfogásos díszebédjét 19 katonai és polgári előkelőség, vezető társaságában. Ebéd után a kastély platánfái alatt fogyasztotta el a kávéját. Érdekessége a látogatásnak, hogy Fáyné műtermében a főhercegről és társaságáról több kép is készült. Délután négy óra után elhagyta a várost.
• 1920. július 20-án, 100 évvel ezelőtt a Gyulai István Hentesáru és Húsfeldolgozó Részvénytársaság alatt egymillió korona részvénytőkével új részvénytársaság alakult a Gyulavidéki Takarékpénztár Részvénytársaság érdekközösségével. A társaság hentesáruk készítésére és húsfeldolgozásra alkalmas állatok ipari feldolgozását, konzerválását, valamint belföldi és külföldi értékesítését tervezte. Célja volt, hogy ezáltal fejlessze a hazai hentes- és húsfeldolgozó ipart. A társaság a már fennálló, Gyulai István-féle jó hírnevű hentesüzletet is átvette. Az alakuló közgyűlés az igazgatóság tagjaivá választotta Inkey Zsigmond, Gyulai István, K. Schriffert József, Schrőder Kornél, Reisner Ede, dr. Márki János, Reisner Arthur, Andrássy Ákos, dr. Bíró Béla és Stern László részvényeseket. A felügyelőbizottság tagja lett: dr. Stojanovits Szilárd, dr. Varga Gyula, Szántó Soma és Berndt Kornél.
• 1870. júliusban, 150 évvel ezelőtt alakult meg a gyulai Katholikus Olvasókör 67 alapítótaggal. A belügyminiszter az alapszabályukat csak 1871 májusában hagyta jóvá.

 

AUGUSZTUS

• 1895. augusztus 2-án, 125 évvel ezelőtt a vármegyéhez küldött leiratában Perczel Dezső belügyminiszter kinevezte az első községi anyakönyvvezetőket. Az állami anyakönyvvezetésről 1894 decemberében szentesített és kiadott XXXIII. törvénycikk rendelkezett. Ez alapján indult el az állami anyakönyvvezetés, amelyben Békés vármegye az élen járt. A vármegye minden községében lett anyakönyvvezető, akik az államtól évi 100 forint tiszteletdíjat kaptak, a helyetteseik pedig 25 forintot. Jogosultak voltak házasságkötés levezetésére is. A miniszter a Gyulán Dutkay Béla polgármestert, Gyulaváriba Bán Károly első jegyzőt nevezte ki anyakönyvvezetőnek. Gyulán anyakönyvi hivatali helyiségnek a városháza emeletén lévő közgyűlési terem melletti kistermet jelölték ki.
• 1920. augusztus 15-én, 100 évvel ezelőtt tartotta meg alakuló közgyűlését a gyulai Hangya Termelő, Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet a városháza nagytermében dr. Jantsovits Emil elnöklete alatt, mintegy 300 tag jelenlétében.
• 1920. augusztus 15-én, 100 évvel ezelőtt alakult meg a Hadirokkantak, Hadiözvegyek és Hadiárvák Nemzeti Szövetségének Békésmegyei Csoportja a vármegye dísztermében. Az egyesület célja volt többek között a hadirokkantak társadalmi téren megnyilvánuló érdekeinek védelme. Hamvay Rezső központi kiküldött, a vármegye vezetősége és a községek küldöttei jelenlétében megválasztották a tisztikart. Elnök lett Dobay Ferenc, társelnökök dr. báró Apor Vilmos, dr. Blanár László, Sal József, K. Schriffert József, Najmann György és Demkó István voltak. Alelnököknek dr. Kiss László ügyészt és dr. Hoffmann Károlyt, igazgatónak Antalóczy Nándort, titkárnak Scheibert Lajost, pénztárosnak Tömösközy Józsefet, ellenőrnek Ötvös Mihályt választották.
• 1870. augusztus 19-én, 150 évvel ezelőtt választókörútja alkalmából Gyulán járt Táncsics Mihály.
• 1870. augusztus 19-én, 150 évvel ezelőtt született Lipótváron dr. Tauffer Emil orvos, aki 1924-től a gyulai állami kórház igazgatója volt. Budapesti tanulmányai után a fővárosban dolgozott, majd három évig külföldi tanulmányúton volt ösztöndíjjal. A háborúban katonaorvosként szolgált, majd a háború után megszerezte a műtő-sebészi és a fül-orr-gégészeti szakképesítést. 1924-től Gyulán élt, és a kórház igazgatójaként dolgozott. Ezt a tisztséget 1935-ig látta el. Vezetése alatt új szülészeti-nőgyógyászati osztályt alakított ki, fénykezelési és röntgenintézetet hozott létre. Gyulán halt meg 1956-ban.
• 1970. augusztus 20-án, 50 évvel ezelőtt állandó kertmozi nyílt a városban, a szabadtéri színpadon. Nyitó előadásként az Egri csillagokat nézhették meg az érdeklődők. Az 1989-es rendszerváltás után felszámolták a mozit.

SZEPTEMBER

• 1920. szeptember 6-án, 100 évvel ezelőtt nyílt meg a belvárosi római katolikus elemi iskolában a gyulai ipartestület által fenntartott polgári fiúiskola. Az iskola dologi kiadásait a város vállalta magára. Az előadások az első két évben a délutáni órákban folytak, az egyes osztályok pedig a város különböző épületeiben voltak elhelyezve. Az iskola első igazgatója Schreiber Ottó volt. Később szükségessé vált az egy új iskolaépület megépítése, a létesítmény alapkőletétele 1929-ben volt.
• 1920. szeptember 8-án, 100 évvel ezelőtt lóversenyt rendezett Gyulán a Magyar Országos Véderő Egyesület (MOVE), felújítva ezzel Békés vármegyében az évtizedek óta szünetelő lóversenysportot.
• 1920. szeptember 14-én, 100 évvel ezelőtt született Simonyfalván Simonyi Imre[születési név: Szmola Imre] költő, újságíró, lapszerkesztő. Hatéves korától élt Gyulán, 1939-ben itt is érettségizett, majd megyei és helyi lapok munkatársa, újságíró lett. 1946-ban a Gyulai Kis Újság felelős szerkesztője volt. 1952–1956 között Budapesten segédmunkás, majd 1956 októbere és decembere között a Gyulai Hírlap felelős szerkesztője volt. Ezt követően ismét a fővárosban élt, csak a hatvanas évek közepén telepedett le végleg Gyulán. Szellemi szabadfoglalkozásúként dolgozott. Gyulán halt meg 1994. február 10-én.
• 1920. szeptember 23-án, 100 évvel ezelőtt terjesztette be Kohn Dávid a városi képviselő-testülethez hivatalos kérvényét, amelyben azt kérte az önkormányzattól, hogy a gyulai múzeumot és a könyvtárat a város vegye át az addigi fenntartótól. A közgyűlés szeptember 28-án igent mondott a kérvényre, október 14-én pedig a vármegye törvényhatósága is jóváhagyta Gyula város döntését, így a múzeum és könyvtár fenntartása Gyula városhoz került.
• 1895. szeptember 29-én, 125 évvel ezelőtt ünnepélyesen megnyitották Gyulán a múzeumot a népkertben lévő új épületben.
• 1970. szeptemberben, 50 évvel ezelőtt üzembe helyezték az új tejporgyárat. A gyárban néhány hétig próbaüzemelés volt, október 3-tól azonban folyamatossá vált a termelése. Működése egészen megszűnéséig, 2005. februárig tartott. 2007-ben még az épületeket is elbontották, nyoma sem maradt az egykori üzemnek, de a gyár létezése nagy hatást gyakorolt a városra és környezetére.

 

OKTÓBER

• 1845. október 1-jén, 175 évvel ezelőtt gyújtották meg az olajlámpákat Gyula város főbb utcáin. Ekkor volt először utcai kivilágítás a városban, amelyet a lakosok és az uradalom adakozásából tartottak fenn. 1846 márciusa végéig égtek a lámpák.
• 1970. október 1-jén, 50 évvel ezelőtt nyílt meg Gyulán az Erkel Ferenc Emlékmúzeum a zeneszerző szülőházában. Az új múzeum megnyitása a Múzeumi Hónap rendezvénysorozat egyik kiemelt programja volt. Az Erkel-emlékszoba emlékmúzeummá vált, hogy szülőházában az eddiginél teljesebben idézte fel az utókornak a zeneszerző alakját, munkásságát. Az akkor kialakított emlékmúzeum a bicentenárium időszakában bővült, átalakult, ekkor nyerte el mai formáját.
• 1895. október 17-én, 125 évvel ezelőtt született Gyulán gróf zsadányi és törökszentmiklósi Almásy Alajos Kálmán országgyűlési képviselő, földbirtokos, főrend, Almásy Dénes és Károlyi Ella fia. Nemzetsége Békés megyei birtokain gazdálkodott. Tevékeny közéleti férfiú volt. Tagja volt a Békésvármegye Törvényhatósági Bizottságának, Gyula Megyei Város Képviselő-testületének. Igazgatóválasztmányi tagja volt a Békésvármegyei Gazdasági Egyesületnek, a Békésvármegyei Takarékpénztári Egyesületnek, az Alsó-fehérkörösi, Feketekörösi és Hosszúfoki Ármentesítő Társulatnak, valamint számos egyéb gazdasági, társadalmi és egyházi mozgalomnak. 1931–1936 között országos szinten is politizált mint országgyűlési képviselő. Budapesten halt meg 1945. november 20-án.
• 1720. október 25-én, 300 évvel ezelőtt ment el Gyuláról a kamarai ispán, ezzel megszűnt a kamarai ispáni hivatal. Harruckern János Györgyé lett így a gyulai uradalom.

NOVEMBER

• 1920. november 1-jén, 100 évvel ezelőtt a Gyulavidéki Helyi Érdekű Vasút a Gyula–Dénesmajor vonalon két vegyesvonatot helyezett forgalomba I. és III. osztályú kocsikkal, melyek minden kedden és pénteken közlekedtek.
• 1920. november 1-jén, 100 évvel ezelőtt kormányrendelet szüntette meg a hírlapok előzetes cenzúráját. E helyett ún. Sajtótájékoztató Bizottságot állítottak fel, mely az önként bemutatott cikkekre a közölhetőség szempontjából véleményt ad, és a nem terjeszthetőnek vélt közleményeket megjelöli.

DECEMBER

• 1970. december 1-jén, 50 évvel ezelőtt adták át műszakilag a gyulai újjáépített vasútállomást.
• 1845. december 7-én, 175 évvel ezelőtt gróf Károlyi György főispán elnöklete alatt megalakult a Körös Szabályozási Társulat. Az alelnök báró Wenckheim Béla lett. 1846. június 30-án a Körös-szabályozási Társulat közgyűlési határozattal ténylegesen is a Tisza-völgyi Társulat tagja, osztálya lett. A társulat osztálymérnökének Bodoki Károlyt választották az 1847. október 5-i gyulai közgyűlésen, majd megbízták az egész Körös-Berettyó vidék szabályozási tervének elkészítésével.
• 1970. december 7-én, 50 évvel ezelőtt nyitotta meg kapuit a BM-házban a műszaki bolt. A Városház utcai új helyiségben gazdag árukészlettel várta vendégeit az üzlet. Ma már nyoma sincs a boltnak, a helyiséget más szolgáltató bérli.
• 1920. december 19-én, 100 évvel ezelőtt jelent meg Gyulán a Gyula című napilap. Első felelős szerkesztője Oroszlány Gábor volt. 1922. szeptember 3-án szűnt meg.