Gyula város híres szülöttéről, nemzeti himnuszunk megzenésítőjéről, Erkel Ferencről emlékeztek meg csütörtök este a gyulai városháza dísztermében, ahol a zeneszerzőről elnevezett művészeti ösztöndíjakat is átadták. Ezt Gyula város önkormányzatának képviselő-testülete tavaly alapította azzal a céllal, hogy támogatást nyújtson azoknak a gyulai kötődésű tehetséges fiataloknak, akik a zene-, a film-, a fotó-, a képző, az ipar-, az építő-, a színház, a tánc- és a népművészet, valamint az irodalom terén fejtik ki tevékenységüket, végzik tanulmányaikat.
Az ösztöndíjak átadását megelőzően Kónya István köszöntötte a megjelenteket. Az alpolgármester arról beszélt, hogyan élhetjük meg Gyula városában Erkel Ferenc tiszteletét a mindennapokban. Említést tett az Erkel-emlékházról, a belvárosi Erkel-szoborról, az Erkel Ferenc Vegyeskarról, a tavalyi Erkel-emlékévről, amikor az Almásy-kastélyban kiállították az egyik legértékesebb Erkel-relikviát, az ötvenéves karnagyi jubileumára kapott aranykoszorút.
Az alpolgármester felidézte: idén is páratlan eseményeknek lehettünk részesei, hisz a várfürdőben felavatták az Erkel-kultusz egyik újabb darabját, az egyetlen egész alakos vidéki Erkel-szobrot. Másodikként az Erkel-emlékérem gyulai bemutatóját emelte ki, amellyel a Magyar Nemzeti Bank azon történelmi esemény előtt tisztelgett, hogy 175 éve csendült fel először az Erkel Ferenc által megzenésített Himnusz. A tisztségviselő végül a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekarának gyulai hangversenyére hívta fel a figyelmet, amelyről úgy vélte, óriási megtiszteltetés, hisz a zenekart Erkel Ferenc alapította 1853-ban.
A művészeti ösztöndíjról kifejtette: idén három pályázat érkezett be a kiírásra, ebből kettő volt érvényes. Az egyiket Rózsa Kitti, a Szegedi Tudományegyetem Bartók Béla Művészeti Karának harmadéves előadóművészet-klasszikus ének szakos hallgatója nyújtotta be, a másikat Tóth Balázs, aki szintén a szegedi felsőoktatási intézmény diákja, elsőéves történelem-rajz szakon. Kónya István aláhúzta: reméli, hogy az ösztöndíj odaítélésével hozzájárulhatnak álmaik megvalósításához.
Az alpolgármester egy még soha el nem hangzott Erkel-idézettel zárta üdvözletét. Úgy fogalmazott: tartsátok meg zenei anyanyelvként, őrizzétek híven a verbunkost, a zeneakadémiát, az operaházat, a filharmóniai társaságot, a kórusmozgalmat, zenei életünk panteonjait. Kezeteket imára kulcsolva, fejeteket az égre tartva, soha el nem múló nemzeti büszkeséggel énekeljétek a Himnuszt és a Szózatot. Míg így cselekedtek, addig maradtok meg magyarnak.
Rózsa Kittinek az Erkel Ferenc Társaság elnöke, Somogyváry Ákos is gratulált, és mivel olvasta pályázatát, felvetette: diplomahangversenye Gyulán is szólaljon majd meg. Tóth Balázsról – aki helyett édesanyja vette át az oklevelet – a gyulai művésztanár, Volent Katalin méltatása hangzott el. A jelenlévők megtudhatták: a rajzszakos ifjú szorgalmas, érdeklődő, nyitott az új technikákra, munkáját nagy odafigyeléssel és alázattal végzi, korát meghaladóan komoly és elhivatott.
A Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara a díjjal járó emléklapok átadása után foglalta el helyét a díszteremben, ahol Rózsavölgyi Márk Halljuk! című eredeti magyar csárdásával nyitotta meg a zenei estet. Ezt követte Egressy Béni Butsú-dala, szintén a vonósnégyes előadásában, egy fantázia Erkel Hunyadi című operájának dallamaira, Kodály Zoltán Epigrammája több tételének átirata klarinétra és zongorára, Weiner Leó Peregi verbunkja és az első Divertimento. A fináléban Carl Maria von Weber Kvintett klarinétra és vonósnégyesre című szerzeményét hallgathatta meg a nagyérdemű. Az ünnepi műsorban Gábor Nagy Nóra (zongora), Kovács Csilla (hegedű), Rönkös Ildikó (cselló), Bíró Tamás (hegedű), Török Mátyás (brácsa) és Novák András (klarinét) működött közre.