Kenyeres István, a Magyar Levéltárosok Egyesületének elnöke megnyitóbeszédében kifejtette: 2000 óta immár másodszor tartják Gyulán a vándorgyűlésüket, amelyen idén több mint száznyolcvan tagtársuk és vendégük vesz részt, külföldiek is. A tanácskozásra Ausztriából, Horvátországból, Lengyelországból, Németországból, Szlovéniából, Szerbiából, Szlovákiából, Romániából és Ukrajnából is érkeztek kutatók.
A szakember megjegyezte: a konferencia központi témája igencsak aktuális, hisz a levéltárak és a közigazgatás viszonyrendszerét boncolgatja. Legfőképpen arra kíváncsiak, hogy az elektronikus ügyintézés, illetve az e-akták térnyerése korában milyen elvárások fogalmazódnak meg a közigazgatás részéről a levéltárak felé, illetve hogy a levéltárak milyen módon tudják támogatni a közigazgatás hatékony működését a digitalizált környezetben.
Az egyesület elnöke elmondta: az elmúlt években az is gyakorlattá vált, hogy a kiemelt téma mellett a vándorgyűlés a Nyitott Levéltárak országos programsorozatának tematikájához is kapcsolódik. Ez idén a fürdőkultúra és az utazások témaköre. Hozzátette: a helyszínt illetően ezért esett a választásuk Gyulára.
Városunk polgármestere, Görgényi Ernő köszöntőjében ezzel kapcsolatban aláhúzta: nagy megtiszteltetetés ez, hisz Gyulán a turizmus az egyik meghatározó ágazat, itt a vendégnél csak a visszatérő vendéget szeretik jobban. A települést a gyógyhelyi környezet és a történelmi örökség együtt teszi komplett és kompakt desztinációvá.
Az elöljáró hangsúlyozta: az idén hatvanéves várfürdő mellett Gyula városa kiemelkedő örökségturisztikai attrakciókkal is rendelkeznek. Ezek közé sorolta a várat, az Almásy-kastélyt, az Erkel Ferenc Emlékházat, a Ladics-házat és a Százéves cukrászdát. Kiemelte: a magyar turisztikai ügynökséggel együttműködésben arra törekednek, hogy minél jobban kiaknázzák a településben rejlő lehetőségeket. Kijelentette: Gyula régóta a Dél-Alföld leglátogatottabb települése, fejlődése folyamatos, amit az is tanúsít, hogy az utóbbi tíz év alatt megduplázódott, közel 600 ezerre nőtt a vendégéjszakák száma.
A városvezető az üdülővé válás előzményeit is felvázolta. Többek között említést tett arról, hogy a török korban tizenegy fürdője volt a településnek, a várfürdőt pedig az Almásy család előkészületei után 1959. május elsején nyitották meg. A tisztségviselő kitért arra is, hogy a levéltár remek partnerük, és egyben Gyula város fontos értéke, hisz hozzájárul a hely tudásközpont szerepéhez a megyében. Jelezte: idén már a negyedik közös konferenciájukat rendezték meg, amelyhez egy kötetet is kiadnak.
A jelenlévőket Várfi András, a Békés megyei önkormányzat közgyűlésének alelnöke és Erdész Ádám, a Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltárának igazgatója is köszöntötte, majd kiosztották a Dóka Klára-díjakat három kategóriában. A 2019. év legjobbjait tizennégy jelölt közül választotta ki egy ad-hoc bizottság. A felsőfokú végzettségűeket megillető első fokozatú díjat Hidvégi Violetta (Budapest Főváros Levéltára) és Dominkovitsné Szakács Anita (MNL Győr-Moson-Sopron Megyei Levéltára) kapta meg. A középfokú végzettségű alkalmazottak közül Pollák Marianna (Győri Egyházmegyei Levéltár) és Mudri Andor (MNL Bács-Kiskun Megyei Levéltár) vehetett át elismerést. A nem levéltáros munkakörben dolgozók közül Andrásiné Fodor Rózsát (MNL Hajdú-Bihar Megyei Levéltár) és Kovács Sándorné Kemény Erikát (MNL Veszprém Megyei Levéltár) tüntették ki kimagasló szakmai tevékenységéért.
A konferencia előadásait kulturális, pihentető programok színesítik. A nyitónap délelőttjén a részt vevők a lőkösházi Bréda-kastélyt látogatták meg, a második napon futballmérkőzésen mérhetik össze erejüket, de a várat és az Almásy-kastélyt is bejárhatják.