A rajzás általában tíz napig tart, és szakaszokra osztható. Az első időszakban sajnos a halak szinte az összes agyagos járatából kilökődő lárvát megeszik, így ki kell várnunk, amíg a túlélő kérészek megjelennek a víz felszínén. Először csak néhány hím repül, majd egyre többen. A főrajzásban, amely három-négy napig tart, délután öttől este fél kilencig már milliónyian táncolnak folyóink felett.
A tiszavirág megjelenése főként időjárásfüggő, hisz csapadékosabb években, amikor nagyobb a vízállás és hidegebb a víz, a látványos násztánc július első napjaira is kitolódhat. Előfordult már, például 2010-ben, hogy a kedvezőtlen viszonyok miatt a virágzás elmaradt.
A kérészek násztánca a Tisza déli szakaszairól indul, és a folyón felfelé, a folyásiránnyal szemben halad. Intenzitása nem mindenütt egyforma, vannak gyérebb és gazdagabb területek. Ez leginkább a meder állapotával függ össze.
Számunkra kiváltképp örvendetes, hogy a Tiszán kívül, ahol a legbőségesebb, a Körösökön és a Berettyón is gazdag virágzást tapasztaltak az utóbbi években. Sőt az emberi tevékenységnek köszönhetően a Rába fölé is visszatért a rovarfajta. Mi tavaly a Sík-tanyánál is találkoztunk egyedekkel.
Fontos tudni, hogy a tiszavirág védett, tilos befogni, elpusztítani.
