csősz róbert és kiss lászló
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Az esemény szorosan kapcsolódott a német nyelvű olvasóterem 25. évfordulójához, hisz a Mogyoróssy-könyvtár meghívottja, Csősz Róbert német nyelvből fordít magyarra. A kötődésnek van egy másik szála is, ez a csütörtök esti beszélgetésből fokozatosan bontakozott ki.
Kiss László író kérdésére a hallgatóság ugyanis megtudhatta: a szegedi Radnóti-gimnázium tanára épp a házigazda bibliotéka felkérésére kezdett el mélyebben érdeklődni a német nyelvű szövegek iránt, és épp azzal összefüggésben, hogy a magyarországi Goethe Intézet megnyitotta Gyulán német nyelvű olvasótermét. Ez 25 éve történt. A német irodalom iránti szeretete persze ennél régebbi, jegyezte meg Csősz Róbert.
Az Erkel-gimnáziumban, ahol Kiss László padtársa volt, még nem állott nagy „németes” hírében, legalább is az est moderátora szerint, a szegedi egyetemen viszont már voltak próbálkozásai és eredményei egyik professzora, Horváth Géza ösztönzésére, aki rendre szétosztotta megbízatásait diákjai között.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Arra, hogy valójában nem végez profi munkát, akkor jött rá, amikor épp egy történelmi szakkönyvet fordított németről magyarra, s ebben összetalálkozott egy idézettel a Doktor Faustusból. Bár megbirkózott vele, jobbnak látta, ha megkeresi azt a magyar változatot, amit Szőllősy Klára írt. Miután a sajátját összevetette ezzel, tisztázódott benne, hogy a műfordítás egy nagyon komoly és sokirányú tudást igénylő minőségi munka, nem csupán szó szerinti fordítás. Ismerni kell a kort, amelyben a cselekmény játszódik, amelyben íródott, a szertőt és ennek szándékait, a forrásait, amelyekből merített.
Mivel Csősz Róbert több időt töltött el Ausztriában és Németországban, Kiss László arról is faggatta, milyen tapasztalatokkal tért haza. A meghívott erre kifejtette, nemcsak hogy a németek nagyon ügyesen menedzselik az íróikat, támogatják is őket bőkezűen. Tanulságait így foglalta össze: irodalmi életük kifinomult és elképesztően szervezett. Kiss László ehhez annyit tett hozzá, hogy ilyen tekintetben úgy vesz részt a beszélgetésen, mint légy a tejben.
Az indulásról kiderült: hivatásos műfordítói tevékenységét Csősz Róbert romantikus regényekkel kezdte, mivel gyorsan volt szüksége elég sok pénzre, s úgy gondolta, könnyű terepre lép. Meglepetésére azonban olyan részletes lektori megjegyzéseket és korrektúrajavaslatokat kapott elkészült munkáira, amelyek elgondolkodtatták. Az est második részében ezért a gyakorlatban is megmutatta, melyek a kritériumai és a lépései a műfordításnak. Az egyik legsikeresebb német detektívregény első bekezdését a publikummal közösen fordította le. Ez megközelítőleg fél órát vett igénybe.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
