az elesett katonákra és civilekre emlékeztek ma gyulán
Fotó: Gyulai Hírlap – Gurzó K. Enikő
– A Göndöcs-kertben felállított emlékműnél minden évben lerójuk kegyeletünket a hősök és áldozatok emléke előtt – nyilatkozta lapunknak a gyulai koszorúzáson Kónya István, Gyula város alpolgármestere. Mint mondta, ez az emlékmű érzékletesen fejezi ki, hogy minden egyes áldozatról megemlékeznek, hisz Kohán György szabadtéri alkotása az első világháborútól kezdve a zsidóüldözésen át a málenkij robotban meghurcoltakig és elhunytakig valamennyi hősnek örök mementót állít.
Az emléknapot először 1917-ben iktatták törvénybe, majd az 1924. évi 14. törvénycikkben azt is rögzítették, hogy minden esztendő május hónapjának utolsó vasárnapját a magyar nemzet mindenkor a hősi halottak emlékének fogja szentelni. Ennek ellenére az ünnepet 1945-től, a kommunista időszakban nem tartották meg, mutatott rá az elöljáró. Hozzátette: az elesett magyar katonákról csak a rendszerváltás után lehetett ismét megemlékezni hivatalosan. Majd 2001-ben, az első Orbán-kormány idején elfogadott 63. törvény a korábbi ünnep körét tovább bővítette, és mindazokra kiterjesztette, akik a vérüket ontották, életüket kockáztatták vagy áldozták Magyarországért.
Fotó: Gyulai Hírlap – Gurzó K. Enikő
Bagyinszky Zoltántól, az Október 23. Alapítvány elnökétől a helyszínen megtudtuk: már készül a gyulai és környékbeli emlékhelyek dokumentációja, azzal a céllal, hogy együttesen kerüljenek be a Gyulai Települési Értéktárba. A tisztségviselő érdeklődésünkre azt is kifejtette, hogy ezek közé a szovjet katonák emlékhelye is bekerül, amit a nap során szintén felkerestek és megkoszorúztak. Hisz olyan fiatalok emlékhelyeiről van szó, akik áldozatai lettek egy világégésnek. Megjegyezte: a Don-kanyarban található 200 ezer magyar katonasírhoz is van rendelve valaki, aki a hantokat rendben tartja. Ezt nemzetközi szerződések írják elő és szabályozzák.
– Így ma tulajdonképpen nemzetközi szerződést teljesítettünk, gyűlölet nélkül egy hősi temetőben, amit Gyula városa példás módon gondoz – fogalmazott az elnök.
Május 28-án összesen tizenöt helyszínt kerestek fel az emlékezők, köztük a két református, a zsidó, a németvárosi és a Szentháromság-temetőt.
Fotó: Gyulai Hírlap – Gurzó K. Enikő
