Fotó: Gyulai Hírlap – Gurzó K. Enikő
Kónya István, Gyula város alpolgármestere a Gyulai Települési Értéktár Bizottság elnökeként az ülés elején kifejtette, örülnek, hogy végre elkészült a Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpont dokumentációja, hisz már sokan jelezték, hiányolják a helyi értékek közül. A javaslattételt ezt követően Nagy Adrienn, az Erkel Ferenc Múzeum néprajzos munkatársa terjesztette fel.
Miután kisebb vita alakult ki arról, lehet-e épített örökség kategóriában is jelölni az épületet, tisztázódott, hogy nem, így egyelőre csak kulturális örökségként veszik fel. Béres István, Gyula város főépítésze hozzáfűzte: az intézmény az ország nyitott látogatóközpontjainak első, folyamatosan működő példája, majd azt kérte, egészítsék ki a dokumentációt, hogy eséllyel nevezhessék be a megyei értéktárba is. Dézsi János, a Mogyoróssy János Városi Könyvtár igazgatója is úgy vélte, érdemes lenne az anyag bizonyos részeit egyértelműbbé és színesebbé tenni. Ezen javaslatok elfogadásával a bizottság egyöntetűen megszavazta, hogy a látogatóközpontot az országos értéktárba is felterjesszék.
Fotó: Gyulai Hírlap – Gurzó K. Enikő
Az Erkel Ferenc Ifjúsági Fúvószenekar huszonnegyedikként került be a Gyulai Települési Értéktárba, miután Gahler Erika titkár megismertette az együttest a jelenlévőkkel, és elmondta, hogy a közösségi összetartás az, ami igazán sikeressé teszi a csapatot. Aláhúzta azt is, hogy évről évre felnövekszik Gyula városában egy olyan generáció, amelyik kiválóan muzsikál. Kónya István hozzátette: a zenekar gyulaiként indult, de most már nemzetközi sikereket is a magáénak tudhat, és közölte, felterjesztik a megyei értéktárba is. Becsyné Szabó Márta, Gyula volt címzetes főjegyzője fontosnak tartotta kiemelni, hogy az, aki zenél, másképpen viszonyul a mindennapi élethez, amiatt támogatja a kezdeményezést.
A fúvószenekar felvételét követően Bagyinszky Zoltán bizottsági titkárként megjegyezte: a cél az, hogy egyéb gyulai közösségek is bekerüljenek az értéktárba, ezért várják mielőbbi jelentkezésüket. Személy szerint a Körös Táncegyüttesre tett javaslatot.
Fotó: Gyulai Hírlap – Gurzó K. Enikő
Huszonötödikként a Kapushíd kapta meg a szükséges voksokat ahhoz, hogy települési értéknek számítson. Felterjesztését Czakó András, a Bodoki Károly Vízügyi Múzeum Baráti Körének elnökségi tagja tolmácsolta. Úgy vélte, az utóbbi éveknek köszönhetően ma már világosan látszik, mekkora értéket képvisel. A szakember felhívta a figyelmet arra is, hogy az átkelő vízmércének is számít, amellett, hogy a hazai téglahidak között a legnagyobb nyílásokkal rendelkező mérnöki alkotás. Kónya István a híddal kapcsolatban kijelentette: sok gyulai máig nem tudja, valójában min is lépked a város belvárosában, ezért felvetette, hogy a gyulai iskolák építsék be tananyagukba a helyi értékekre vonatkozó tudás átadását.
