a tárlatot április 18-ig tekinthetik meg az érdeklődők.
Fotó: Gyulai Hírlap – Gurzó K. Enikő
A kiállítás kurátorával, Jablonczay Tímeával és a tárlat háttérintézményével, a Móra Könyvkiadóval másfél éve vette fel a kapcsolatot a Mogyoróssy János Városi Könyvtár, hogy jelezze, szívesen befogadná a Szabó Magda-emlékkiállítást. Ez azt követően történt, hogy a magyar olvasók az írónő születésének 100. évfordulóját ünnepelték szerte a világon. A válogatás egy vélhetően hosszú út után, március 22-én érkezett meg Gyula városába Mezőkovácsházáról, tájékoztatta lapunkat Kisné Czeglédi Márta gyermekkönyvtáros. Innen április 18-án indul tovább Orosházára.
A kiállítás első látogatói a Magvető református iskola hetedikesei voltak, akik már bedobhatták az Abigél című regényből és filmből egyaránt jól ismert kútba kívánságaikat, kérdéseiket. Ezeket a szervezők eljuttatják majd a kiadóhoz, amely válaszolni fog rájuk. Ugyanezen az installáción az említett játékfilm részleteit is megtekinthették, a fejlődésregényről és a gyermekhősökről pedig a vele szomszédos szöveges molinóról tájékozódhattak.
A könyvtár munkatársai nagyon örülnek, hogy a református iskolások már áttanulmányozták a kiállítást, hisz Szabó Magda életében a felekezeti, vallási hovatartozás, a kálvinista hit rendkívül fontos szerepet játszott. Ez persze nem azt jelenti, hogy a más felekezetű diákoknak nem tartogat érdekességeket a tárlat.
Fotó: Gyulai Hírlap – Gurzó K. Enikő
Kisné Czeglédi Mártától azt is megtudtuk, hogy a régi írógép sem díszként került bele az anyagba. Szabó Magdának ugyanis tíz éven át nem volt szabad publikálnia, az akkori államhatalom eltiltotta az írástól, ami miatt majdhogynem összetörte a gépet. Végül nem tette meg, inkább elviselte az igazságtalan büntetést, csendben folytatta megkezdett munkáját. Nem a nyilvánosságnak írt, hanem ahogyan mondani szokás: az asztalfióknak. Ez idő alatt lépte át a líra és a regényírás közti határvonalat.
A Mogyoróssy-könyvtár földszintjén a budapesti Radnóti Színház Bárány Boldizsár című darabjának színpadi makettjét és plakátját is meg lehet csodálni, emellett olvashatunk arról, hogy Szabó Magda bizonyos könyveit negyvenkét nyelvre fordították le, s hogy az egyik legolvasottabb magyar szerző. Legfőképpen azért kedvelik, mert lélektani történeteket írt, mutatott rá Kisné Czeglédi Márta, aki fontosnak tartotta kiemelni, hogy a debreceni szerzőnek ötvenegy kötete jelent meg, ebből három gyermekkönyv, művei alapján tizenegy film készült, teljesítményét pedig huszonkét díjjal jutalmazták. Az irodalom szinte minden műfajában alkotott.
Miután tiltólistára került, Szabó Magda tanárként dolgozott. Az oktatásban nem a közlést, hanem a nyomozást tartotta a legcélravezetőbb módszernek. Azt vallotta, ha minden igazságot elmondanánk a gyermekeknek, nehezebb szívvel mennének neki az életnek.
A Móra Könyvkiadó tárlata, amely a bárány és hal keresztény jelképrendszerét is körüljárja, kerek egy hónapig várja a rendkívüli irodalomórák kedvelőit.
Fotó: Gyulai Hírlap – Gurzó K. Enikő
