Fotó: Gyulai Hírlap – Tóth Ivett
– Ezen a hétvégén már látogatható lesz az a két terem, amelyben megtekinthető a megújult kiállítás – mondta a helyszínen tartott sajtótájékoztatón Görgényi Ernő, Gyula város polgármestere. A városvezető kiemelte: a gyulai vár a hazai vidéki múzeumok közül a leglátogatottabbak közé tartozik, tárlatait tavaly több mint 100 ezren tekintették meg. Mivel a jelenlegi állandó kiállítást 2005-ben adták át, a cél az, hogy ezt mielőbb felfrissítsék, a műemléket pedig vonzóbbá tegyék azok számára is, akik már jártak itt.
A tisztségviselő aláhúzta: a két kiállítótér átrendezése az első eredménye annak a munkának, amit az Erkel Ferenc Múzeum, Magyarország harmadik legrégebbi vidéki múzeumának jogutódja folytat a korszerűsítés érdekében. Úgy vélte, a gyulaiak büszkék lehetnek arra, hogy az intézmény saját szellemi kapacitását és saját erőforrásait használta fel arra, hogy megalkossa Az eltemetett vár című kiállítást, amelyet most újrahasznosított, és amely több tekintetben is különleges. Egyedivé teszi, hogy a Szigeterőd program keretében már elvégzett régészeti és levéltári kutatások eredményeit használja fel, ám az is, hogy egy olyan saját fejlesztésű holoprojektorral is előállhat, amelyhez hasonló a kastélyban látható. Ennek az installációnak köszönhetően tudhatja meg a látogató, hogyan készült el annak idején a palánkvár, mutatott rá a polgármester.
Görgényi Ernő, Dombi Ildikó és Liska András
Fotó: Gyulai Hírlap – Tóth Ivett
Az Erkel Ferenc Múzeum szakmai vezetője, Liska András régész elsősorban arról beszélt, miért telepítették át az Almásy-kastélyból a gyulai vár két kiállítótermébe Az eltemetett vár című időszaki kiállítás bizonyos elemeit. Így fogalmazott: azért, mert a gyulai vár eddigi tárlatában kevésbé kapott hangsúlyos szerepet a palánkvár. Azok az erődítések, amelyek 1566 nyarán 63 napig, vagyis a történelmi Magyarország területén a leghosszabb ideig védték az erődöt. A kiállítás újragondolásával azonban kísérletet tettek arra is, hogy rehabilitálják az egykori várkapitányt, Kerecsényi Lászlót, hangsúlyozta Liska András.
A régész megjegyezte, az a levéltári-régészeti kutatás, amelynek eredményeire felépítették a tárlatot, Gyula város önkormányzata támogatásával indult el. A gyulai várban most azokat a régészeti leleteket mutatják be, amelyek az erőd környékén, a palánkerődítések feltárása alkalmával kerültek elő. Emellett az ásatási módszerekről, valamint a leletmentéseket megelőző tudományos munkálatokról is beszámolnak. Tapasztalataik ugyanis azt igazolják, hogy a látogatókat kifejezetten érdekli, hogyan zajlik egy-egy régészeti ásatás.
Fotó: Gyulai Hírlap – Tóth Ivett
A megtekinthető leletek közül a szakember azokat a tárgyakat ajánlotta az érdeklődők figyelmébe, amelyek az 1566. évi ostromhoz kapcsolódnak. Például azt a csákányfokost, amely az egyetlen olyan hiteles harci eszköz, amely a vár területéről került elő. Említést tett az ágyúgolyókról és a janicsárok által használt puskagolyókról is, valamint a török kori emlékekről, így a palánkerődítésből, illetve az ostrom előtti időkből származó cölöpökről.
A múzeumot és a várat is működtető Erkel Ferenc Kulturális Nkft. ügyvezetője, Dombi Ildikó azt tartotta fontosnak megjegyezni, hogy a várkiállítás felfrissítésével Gyula város erősödő turisztikai kínálatát szeretnék új tartalommal színesíteni, hogy azok érdeklődését is felkeltsék, akik visszatérő vendégnek számítanak. Az ügyvezető kifejtette, minden fejlesztésük rendkívül tudatos, és arra irányul, hogy továbblépjenek. A vár állandó tárlatának átrendezése is csak az első lépése annak a fejlesztési koncepciónak, amelynek már dolgoznak a folytatásán.
