Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Az ünnepélyes megnyitó részvevőit, a versenyzőket, a szervezőket és a zsűri tagjait elsőként Görgényi Ernő, Gyula város polgármestere köszöntötte. A településvezető azt mondta, az anyanyelv nem csupán kifejezési forma, hanem összekötő kapocs is, létszükséglet, hisz a gyermeki agy fejlődésével együtt alakulnak ki a fogalmak és ezek nyelvi formái. A tisztségviselő ezt követően a magyar nyelv egyedülállóságáról beszélt, amely azért ró ránk nagy felelősséget, mert kevesen vagyunk, akik felvállalhatjuk megóvását.
Görgényi Ernő a világhálót meghatározó nyelvi kulturálatlanságról és igénytelenségről is szót ejtett, de megjegyezte, egy bizonyos közvélemény-kutatás szerint a hazai internetes társadalom 88 százaléka fontosnak tartja a helyesírást. Arra kérte a diákokat, ne hagyják veszendőbe menni a küzdelemmel, kitartással, szorgalommal megszerzett tudásukat, inkább igyekezzenek belőlük minél többet átadni társaiknak. A városvezető Kányádi Sándor szavaival zárta gondolatait. Így fogalmazott: egyetlen hazánk van, a magyar nyelv.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Simon Nóra Edina, a Békéscsabai Pedagógiai Oktatási Központ főosztályvezetője köszöntőjében az online és az offline nyelvi különbségek összehasonlítását végezte el, kiemelte a kommunikáció szerepét a társas kapcsolatokban, és hangsúlyozta a nyelvi érzékenység elmélyítésének fontosságát. Szólt arról is, hogy idén tizenöt tanulmányi versenyen mérhették össze országos szinten tudásukat a tanulók, ezeken több mint háromezer fiatal indult, de csak harminckilenc Békés megyei került be a döntőkbe. A főosztályvezető aláhúzta, a jelenlévők legyenek büszkék magukra, hisz a legjobbak közé tartoznak.
A megjelenteket az Erkel Ferenc gyulai gimnázium megbízott igazgatója, Tóth István is üdvözölte. Az intézményvezető visszatekintett a harmincegy évvel ezelőtti kezdetekre, és megjegyezte, az első versenyt megyei szinten rendezték meg, később terjesztették ki három, majd egyre több megyére, sőt a határon túli magyarlakta vidékekre is, a teljes Kárpát-medencére. Úgy vélte, az Implom Józsefről elnevezett megmérettetés több mint verseny, hisz felemelő ünnep. Győri Etelka főszervezőként és vendéglátóként azt kívánta a vetélkedőknek, merjenek találkozni önmagukkal, ismerjék fel, mekkora kincset hordoznak, és éljék meg az esemény összes pillanatát.
Rozgonyiné Molnár Emma és Benkes Zsuzsa Implom-diplomát vehetett át a megnyitón
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Tóth János zsűrielnök a 2013. évi megnyitót idézte fel, amikor Kányádi Sándor a jelenlévőket a magyar nyelv testőrgárdájának nevezte. A tisztségviselő Gyula város vendégbarát szemléletét és az Erkel-gimnázium mindenkori igazgatójának szerepét is megdicsérte, megköszönte. Kijelentette: az Implom helyesírási verseny egyik legfőbb erőssége az, hogy a Kárpát-medencei vetélkedők egyenrangúságára hívja fel a figyelmet.
A beszédek elhangzása után elsőként az Implom József-díj kitüntetettjeit nevezték meg, Adamikné Jászó Annát, aki nem tudott jelen lenni, és Aczél Petra nyelvészt, egyetemi tanárt, majd idén először az Implom-diplomákat is átnyújtották. Elismerésben Rozgonyiné Molnár Emma és Benkes Zsuzsa részesült. Rozgonyiné Molnár Emma azt mondta, mindig az számít, ki az ember, aki a munka mögött áll, Benkes Zsuzsa az elmúlt harminc évet köszönte meg a szervezőknek, kollégáinak, és megjegyezte, boldog, hogy pedagógus lehetett. Mindkét elismert nyelvészt Kereskényi Miklós, az Erkel-gimnázium egykori igazgatója méltatta.
A megnyitó az Erkel Ferenc gimnázium diákjainak műsorával ért véget.
